Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A némileg elvont meghatározás egy nagyon is reális és elszomorító tényállásra világít rá, mely immár száz éve áll fenn Erdélyben, és célja egyértelmű: egy számbelileg kisebbségnek számító etnikai közösség háttérbe szorítása és megalázása. A Bálványos Intézet nézett utána legutóbb, hogyan is állunk a magyar nyelv iskolai használatának egyik vonatkozásával, az iskolai feliratokkal. Ide sorolható az intézmény bejárati táblája, a belső feliratok stb. Ezek némileg jelzik az élő nyelvhasználat jellegét és kiterjedtségét is nyilván, egyszóval a magyar nyelv belső használati körét és módját, a nyelv tekintélyét, súlyát vagy korlátozottságát. És mi derült ki?
„A Kassay Réka alapította Zoom Stúdió által készített legújabb animációs filmből kiderül: Romániában 925 helyszínen folyik magyar oktatás, s ezek 37%-a vegyes iskola, ugyanakkor ide jár a magyar diákok 35%-a. Noha a törvények szerint a vegyes iskolákban magyar nyelven is kötelező feltüntetni az iskola hivatalos feliratait, ennek ellenére a vegyes iskolák nyelvi tájképében a magyar nyelv vizuális megjelenése visszaszorított és esetleges: az oktatási helyszínek mindössze 59%-án van magyar felirat, a belső feliratok esetében pedig az oktatási intézmények harmada alkalmaz kétnyelvűsítési stratégiát.”
Egy személyes reflexió: hat évig tanítottam a hetvenes években egy nagyvárosi magyar középiskolai tagozaton, és megtapasztaltam, hogy amikor a magyar nyelvű feliratokat úgyszólván kiszorítják a tanáriból, ki a hivatalos feliratokról, akkor az annak az asszimilációs nyomásnak válik részévé, ami akkor is, ma is ránk nehezedik minden változás ellenére, mert egy másodrendűség, egy lefokozottság státusát jelzi, és annak gyakorlatát tartja fenn. Ráadásul ahol a feliratok kétnyelvűek, az is inkább a székelyföldi vagy magyar többségű településekre jellemző, ami a szórványban élők teljes nyelvi kiszolgáltatottságának újabb közvetett bizonyítéka.