Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Mint ahogyan azt többen is említették, akárcsak az egész 20. századi önálló erdélyi magyar politika létrejöttéért, úgy a Székely Nemzeti Tanács megalakulásáért is a történelmi Magyarországot feloldó trianoni békeszerződés a felelős. A szónokok érthető módon erre a történelmi kontextusra hivatkoztak, belőle táplálkoztak, merítettek, mikor magyarázni és értelmezni próbálták 2018-ban, Sepsiszentgyörgy főterén az SZNT aktív politikai szerepvállalását.
És nem volt nehéz dolguk, hiszen az első világháborút lezáró békeszerződések egyik fontos rendező elveként az amerikai Woodrow Wilson államelnök által meghirdetett népek-nemzetek önrendelkezési jogát találjuk, amivel kétségkívül jól rezonál a székelyföldi magyarok szabadságvágy-vezérelt politikai önállósodási törekvése. A felszólalók szerint ez a jogfosztottság azóta is létezik, vagyis az ok, ami életre hívta, mint okozatot, a nemzeti tanács intézményét az elmúlt száz év alatt sem szűnt meg, vagyis a szervezetet a mai napig a változatlan történelmi körülmények tartják életben.
Van benne igazság, ám az, hogy a történelmi körülmények 100 éve változatlanok maradtak volna, hogy nem állt volna be változás az 1918-as képletben – enyhe túlzás. Persze, a román közjogban, így Erdélyben is területi elvű, kisebbségvédelmi racionalitásból létrehozott autonómia jelenleg még valóban nem létezik, de az érte való politikai küzdelem kontextusa, formája és eszköztára időközben némileg megváltozott.
A népakarat hangos artikulálására, kinyilvánítására létrehozott nemzeti tanácsok mellett időközben létrejöttek új, modernebb képviseleti és érdekvédelmi szervezetek is: a politikai pártok, melyekből erdélyi magyar viszonylatban sincs hiány. Talán a kerek érvfordulón túl az ezekkel kialakított feladat- és munkamegosztás tisztázatlansága is magyarázhatja a Székely Nemzeti Tanács 100. évfordulójának ünnepségén felszólaló politikusok köldöknéző magyarázkodását. Száz év után erre is sort keríthetnének a felek.