Téli aranyvárás

A Székelyföld bizonyos részein mért -7 C vagy -5 Celsius fokos hideg hajnalok hallatán már picit könnyebb lélekben a távol-keleti Pjongcsangba kalandozni. Titokban és visszafogottan bár, de az olimpiai játékok legelső téli magyar aranyérmére várunk!

Titokban? Visszafogottan? Ezt a csíkszeredai Miklós Edit nem éppen így gondolja. Az anyaország színeiben induló alpesi síző többször kijelentette, aranyéremért utazik a 2018. februári, dél-koreai téli olimpiára. Tavaly is így mondta, és idén, az év eleji súlyos sérüléséből lábadozva, gyógyulva, erősödve is ugyanezt mondja. Bátor kijelentés, nagyon bátor. Nemcsak azért, mert kedvenc versenyszámában, a lesiklásban ez ideig a legjobb eredménye egy Világkupa-bronz és egy olimpiai 7. hely, hanem azért, mert az alpesi sí meglehetősen kiszámíthatatlan sportág. Nem a sportoló hozzáállásától, felkészültségétől, összpontosításától, jó formájától stb. függ száz százalékban az eredmény. Befolyásolhatja az időjárás, a szél, a levegő hőmérséklete, a hó állapota, vagy akár az előző lesikló síléce által vágott „hóheg”. Bízzunk azért Edit elszántságában, a kényszerpihenő okozta hátrány ledolgozásában vagy – ki tudja? – előny kihasználásában.

A pjongcsangi aranyálmunk dédelgetője nem egyedül Edit. Sőt, valamivel szilárdabban állnak a short track (rövidpályás gyorskorcsolya) esélyei a dobogó legfelső fokára. Ez a sportág is gyakran kiszámíthatatlan, könnyen lehet botlani, kisiklani a pályán, de Magyarország világklasszisai már sokszor megoldották a legnehezebb helyzeteket. A magyar édesanya és kínai édesapa gyermekeként világra jött Liu Shaolin Sándor (sz. 1995) többszörös világbajnok, vb-érmes, Európa-bajnok, Eb-érmes, ráadásul még most van igazán feljövőben, hiszen alig lépett ki a junior korosztályból. Öccse, Liu Shaoang (sz. 1998) már némelyik távon szorongatja, ami az időeredményeket illeti. Kettejükkel a magyar férfi short track váltó is éremesélyes a téli olimpián.