Tőkés emlékbélyeg?

Ha egy demokratikus országban élnénk, akkor a Román Posta Tőkés László-emlékbélyeget bocsátana ki a kommunista rendszert megdöntő 1989-es forradalom kitörésének 30. évfordulóján – vélekedik Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Itt a leghangsúlyosabb szó a ha, hiszen egészen nyilvánvaló, hogy erre semmilyen esély sincs. Nincs, mert a román társdalomban általánosan elfogadott elv szerint, „hazafiatlan” tett volna elismerni, hogy egy nem román, horribile dictu egy magyar ember valami életbevágóan fontosat tett ennek az országnak az érdekében. Mit veszítenének vele? Tőkés László román állampolgárként tette, amit tett: szembefordult egy nem csak a magyarokat elnyomó totalitárius rendszerrel.

Ez tűrhetetlen. Már 1990-ben megkezdték lebontani piedesztálját, sőt, csökkenteni igyekeztek a temesvári események súlyát is, egy kategóriába helyezve azokkal a városokkal, amelyekben csak azután mentek ki az emberek az utcára, hogy a diktátor már elmenekült. Ezresével vannak „forradalmárok” olyan településeken, ahol egyetlen puskalövés sem dördült el, de még csak szembe sem állt a felfegyverzett katonaság a védtelen civilekkel. Magyarán elkezdődött és azóta is tart a történelem meghamisítása.

Ez egy komoly hagyományokkal rendelkező foglalatosság mifelénk. 1989 előtt bölöni tanár kollégámnak sehogyan nem sikerült felfognia, hogy miközben a technika robbanásszerű fejlődésen megy át, a fizikusoknak alig tartottak továbbképzőt. Ezzel szemben őket, a történelem szakosokat félévente „átképezték” a tekintetben, ami tíz–húsz, száz–kétszáz vagy ezer–kétezer éve történt, mert – úgymond – „új elemeket fedeztek fel”.

Tartani lehet tőle, hogy az 1989-es forradalom századik évfordulóján a román történelemkönyvek csak mellékesen említik majd Temesvárt, Tőkés nevű alak pedig egyáltalán nem fog benne előfordulni. Többek között ezért nem halad ez az ország előre: mert a többség meg van győződve arról, nemcsak, hogy a jövő tekintetében akármit „el lehet adni”, hanem a múltat is le lehet, sőt le kell hazudni.