Kézdivásárhelyen újra Szilveszter Szabolcs az alpolgármester
Kézdivásárhely képviselő-testülete november 4-től, hétfőtől immáron teljes létszámba...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az 1925-ben született Bernard Le Calloc’h breton diplomata, nyelvész, történész és földrajztudós azon ritka nyugati professzorok egyike, aki nemcsak érdeklődik a magyar történelem iránt és tanulmányozza azt, hanem cikkek százaival és számos könyvvel népszerűsíti is. Ugyanakkor ismeri és követi az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység sorsát, számtalan fórumon rámutatva hátrányos megkülönböztetésünkre.
Magyarságkutatásának eredményeiről személyes ismerőse, Viziné Debrezcy Ildikó számolt be a legutóbbi Körösi Csoma Sándor Napok alkalmából szervezett tudományos ülésszakon. Amint azt a Kolozsváron élő és tevékenykedő gyógypedagógustól megtudhattuk, Le Calloc’h a tényekre támaszkodva, lépésről lépésre tárja fel a valóságot, ily módon kikristályosodott meggyőződésének pedig tudományos dolgozataiban és előadásain ad hangot. A Kelet és nyugat határán című könyvében például azt is megfogalmazza, hogy nem István, hanem apja, Géza fejedelem volt a honalapító, mert ő vette és vetette fel a keresztséget népével, beleértve a fiát, Vajkot, vagyis a később Szent István magyar királyt is. Nyelvünkről pedig ugyanott úgy vélekedik, hogy az a X. században jelentősen eltért a mostanitól. the advantage. Szerinte ugyanis akkori hangzása markánsabb, magánhangzói zártabbak, hangszíne mélyebb volt, és a szavakat jobban elnyújtották.
Szerinte a magyarok a Kárpát-medencébe egy kezdetleges rovásírást hoztak magukkal, amelynek egy változata a 17. századig használatos maradt az erdélyi székelyek körében. Az idők során azonban az egész Magyarországról eltűnt a római katolicizmus gyors terjedésével járó latin ábécé bevezetése miatt.
Bernard Le Calloc’h-nak sikerült megoldania a Szent István feleségét, a bajor Gizellát övező rejtélyt is, mely abból a furcsa tényből következik, hogy végleges nyughelyének két, egymástól tetemes földrajzi távolságra fekvő sírt is tulajdonítanak. Az egyik Veszprémben, a másik pedig a bajorországi Passauban található. Az idevágó művek, így Altaich évkönyvei (708-1073), Hermannus Augensis krónikája (1054), az 1200. évi magyar-lengyel krónika, valamint Alberich krónikája (1235) tanulmányozása után a breton tudós egyértelműen megállapítja, hogy Veszprém a biztos temetkezési hely, hiszen ez volt Gizella kedvenc városa, és egyetlen dokumentumban sem lelhető fel az elhagyására utaló bejegyzés. Ugyanakkor az általa alapított székesegyházban lévő sírkövén a neve is megtalálható.
Ugyancsak Le Calloc’h ásta ki a krónikákból, hogy Gizella sírja veszprémi elhelyezésének megkérdőjelezése a 15. századig fel sem merült, akkor viszont a bajorországi Passauban működő, régi niedernburgi bencés kolostorban felfedeztek egy latin feliratot, mely arról tudósít, hogy 1095. május 7 én elhunyt az igen tiszteletre méltó Gizella apátnő, Szent Henrik császár húga és Szent István magyar király felesége. A kutató szerint ez már csak azért sem felelhet meg a valóságnak, mert azt jelentené, hogy Gizella 120 évesen szenderült jobblétre egy olyan korban, melyben az átlagéletkor a harminc évet sem érte el.