Tavalyi mérleg, idei tervek

Eredményes évet zárt tavaly a berecki önkormányzat, több elképzelésüket sikerült gyakorlatba ültetni. Persze, akad olyan tervük is, amit nem tudtak kivitelezni, de ami késik, nem múlik – tudtuk meg Dimény Zoltán polgármestertől, akivel közösen értékeltük ki a 2019-es évet, és beszélgettünk arról is, mi történik idén a nagyközségben.

Az elöljáró szerint egy fontos pályázatukat sikerült megvalósítani, javában zajlik a Comenius-iskola főjavítása, a munkálat a vége felé közeledik. Az elektronikus versenytárgyalást megnyerő cég a tetőszerkezetet teljesen felújította, de a szigeteléssel a hidegek miatt leálltak. Ezt a munkafázist a tavasz folyamán folytatják, amint az időjárás engedi, és egy hónap alatt befejezik az épület szigetelését.
Az önkormányzat erre a munkálatra a vidékfejlesztési program keretében pályázott sikeresen 800 ezer lejre, amihez 200 ezer lejes önrésszel járultak hozzá. A felújítás során a kivitelező cég felújította a teljes tetőszerkezetet, új cserép került az épületre, új villámhárító-rendszert szereltek, és újravakolták, szigetelték az iskolát, a padlásteret is beleértve. Ennek köszönhetően a gázfogyasztás mintegy harminc százalékkal fog csökkenni, ezt már most sejtetik a számlák – tudtuk meg az elöljárótól. A tatarozás során nem változtatnak az épület külsején, megmaradnak a régi párkányok, a falakat díszítő stukkók.

Bereckben az állami iskola építése az 1930-as évek elején kezdődött el, és 1937-ben fejeződött be. A mai iskola főépületét két szakaszban bővítették: előbb az 1960-as, majd az 1970-es évek végén, amikor négy-négy új helyiséggel szaporodott a tantermek száma.

Tavasszal nyit a piac

A másik jó hír, hogy elkészültek az új piac építésével. A berecki önkormányzat 2015-ben megvásárolta az egykori sörkert területét és az ott levő ingatlanokat, a területen hozták létre az új piacot.
A sörkert évek óta a falunapok helyszínéül is szolgál, viszont volt egy teljesen kihasználatlan terület, ami erre a célra alkalmasnak bizonyult. A létesítmény elkészült, sajnos, az előtte lévő szövetkezeti vendéglátóipari egységet nem sikerült felújítani. Ennek oka az, hogy az ingatlanegyütteshez nagy beruházás szükséges, ami egyelőre nem áll az önkormányzat rendelkezésére, pályázati úton próbálnak pénzt szerezni. „Jött egy kolozsvári cég, 60 ezer lejért akartak csak egy előtanulmányt elkészíteni, ami horribilis összeg” – vázolta a gondokat Dimény Zoltán, aki szerint az épületek egy részét le kell bontani, képtelenség kijavítani a lerobbant szárnyrészeket. A piacot napelemes, LED-es lámpákkal világítják meg.

Az utóbbin nem csak a bereckiek, hanem a környékbeliek is kínálhatják majd portékáikat, a megnyitása tavasszal esedékes. A piac és a jelenleg lepusztult állapotban levő volt szövetkezeti épület felújításának látványtervét ifj. Gál Zoltán, kézdivásárhelyi műépítész készítette el.

Bereckben nagy hagyománya van a piacozásnak, viszont eddig a különböző termékeket gyakorlatilag egy községi út mellett kialakított területen kínálgatták, a településen átvezető 11-es országúttól alig pár méterre. A környéken még Gelence rendelkezik jól működő piaccal, az orbaiszéki településen uniós forrásokból újították fel a létesítményt. A berecki új piac még a mellékhelyiségek vonatkozásában szorul kiegészítésre, az elképzelés az, hogy mozgóvécékkel szerelik fel.

Stagnál a martonosi vízhálózat ügye

Múlt évről akad kudarc is, de nem az önkormányzat hibájából: nem tudtak előrelépni a martonosi víz- és csatornahálózat kiépítésével, csak a tervek készültek el. „Három próbálkozásra kaptunk tervezőt, a Hunyad megyei cég egyedül harapott rá erre. Komolyan állt hozzá a munkához, lássuk, kapunk-e építőt, lesz-e esetleg annyi jelentkező, hogy valaki közülük fellebbezzen. Én szeretném, ha ez a munkálat idén elkészülne” – magyarázta Dimény Zoltán.

Megtudtuk: a berecki hálózatra csatlakoztatnák a települést, költséges lenne kutakat fúrni vagy új ülepítőt építeni. A vizet pumpa fogja átnyomni egy Martonosban építendő tárolóba, a fogyasztókhoz szabadeséssel jut majd el az éltető folyadék. A pályázat értéke 7,5 millió lej, a projekt tartalmazza egy szippantóautó vásárlását is, ugyanakkor tíz–tíz km vezetéket kell lefektetni.

A községházának télvíz idején nagy költséget jelent a kultúrotthon fenntartása, csak a havi fűtésszámlája a háromszéki viszonylatban talán legnagyobb művelődési intézménynek 8000 lejre rúg. „Keressük a megoldást erre is, uniós pályázatot tettünk le egy biomasszával működő fűtésrendszerre, úgy vélem, sikerül pénzt nyerni erre a munkálatra is” – reménykedik Dimény, aki szerint biomasszában nem szűkölködnek. A projektet 2019. december 27-én iktatták Gyulafehérváron, az elképzelés az, hogy két rendszerrel fűtenék a központban található köz­épületeket, így a kultúrotthon mellett az iskolát, az óvodát, a községházát és a sportcsarnokot.

Szintén újdonság, hogy a kultúrotthonban található konyhát teljesen felújították, továbbá vásároltak 400 új széket. A főző részen 72 ezer eurót fektettek be, a kályháktól a hűtőszekrényekig, mindent kicseréltek.

Ojtozba is jut pénz

Nem feledkeztek meg az egyházak támogatásáról sem, tavaly 50 ezer lejt fordítottak erre a célra. Bereckben felújították a plébániát, Martonosban a templom javítására adtak pénzt, ugyanott a papilak központi fűtésének a kialakításához járultak hozzá. Az ojtozi templomot idén támogatnák nagyobb összeggel: úgy tűnik, a tél megviselte a kápolnát, emellett bővítenék és felújítanák a templomkertet. A martonosi ortodox templomnál a kerítést javították, de kapott pénzt karbantartásra a református egyház is.

Az ojtozi kaszárnyák községi tulajdonban vannak, próbálják az épületeket karban tartani, azt az ingatlant, amelyben a kultúrotthon működik, újrafödték. Próbálkoznak a megyei tanács által a vidéki kultúrotthonok felújítására kiírt pályázata révén is pénzt lehívni, szintén az ojtozi kultúrotthonnál tervezett munkálatokra.

A tavaly a martonosi utat a központig újraaszfaltozták, nagyobb munkálatot nem terveztek ezen kívül, mivel ha idén megkezdik a víz- és a csatornarendszer kiépítését, akkor vélhetően az útburkolathoz is hozzá kell nyúlni – summázott az elöljáró.