Illetve lAJCSIKÁK akik majd megkapják a magukét, mert Isten szeme mindent lát.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Egyedül nőtt fel, testvérei a hétfalusi gyermekek voltak – fogalmazott, azok, akikkel együtt, egy közösségben tanulta meg, mit jelent magyarnak lenni egy elidegenedő társadalomban. Hatodik osztályos korában megverték a románok, csupán azért, mert magyar volt – ekkor döbbent rá, hogy ő és magyar társai némiképp másak, mint a többiek, más kultúrát, más értékeket képviselnek.
– A történelmet nem az iskolában tanultuk, hanem otthon a játszótéren, ahol Hunyadit utánozva játszottunk. Barcaság történelmét pedig a kapuk előtt üldögélő öreg néniktől elbeszéléseiből ismertem meg – mesélte.
Elmondta, kisdiákként Baróton is járt egy alkalommal vendégszerepelni, az volt az első ismerkedése Erdővidékkel. A matematika iránti szeretetét nagymamájától örökölte, aki fejben három-négyjegyű számokat szorzott, osztott, kőműves apjától pedig a mértan iránti tisztelet ragadt rá.
A hagyományos értékrendet képviselő falusi világ a kreativitásának is jót tett –már kiskorában szerette a maga útját járni még a matematika tanulásának terén is –, törekvéseit azonban csak a középiskolában értették meg és fogadták el. Brassóba járt középiskolába, ott tudta összevetni a magyar, a román, valamint az akkor még létező szász kultúrát; az utóbbit érdekesebbnek találta, „a románban azonban csak a nyomulást láttam” – mondta.
Teológus akart lenni, de ettől a pályától eltanácsolták, aztán már egyetemista korában versek írásával próbálkozott – az elsők az Echinox folyóiratban jelentek meg. Fokozatosan találkozott az erdélyi magyarság elsorvasztásának különböző, a korra jellemző akcentusaival, az egyetem végeztével például Kolozsváron szeretett volna maradni a kutatóintézetnél, de azt megszüntették, így Brassóba került tanárnak. Itt indította a Gamma című matematikalapot, mely azonban felkeltette a Securitate érdeklődését is.
Azért fogták vallatóra, mert a lapban megjelent, hogy matematikai társaságot szeretnének alapítani, ami gyanút keltett. Érdekes módon, vallatói között volt a jelenlegi miniszterelnök, Orban Ludovic apja is – mesélte –, aki szépen, választékosan beszélt vele magyarul. Nem lett aztán nagyobb ügy a dologból, de a Gammát 1989-ben betiltották.
A rendszerváltás után, 1990-ben megalapította az Erdélyi Magyar Matematikaversenyt, mely ma is működik. „A semmiből indulva terebélyesedett ki ez a vetélkedő. Gyökerei gyermekkorom kis utcájába, a hagyományokhoz, az ott kibontakozó kreativitásomhoz vezetnek vissza” – hangsúlyozta. A Gamma szerkesztését szerette volna folytatni 1990-ben, de senki nem vállalta, hogy mellé áll az ügyben, ezért abbamaradt. Közben megtanulta a szerkesztést, és sok magyar könyv kiadásáról is gondoskodott, de Brassó magyarságának fogyásával ez a munkája egyre hiábavalóbbá vált. Kiadói munkáját a Brassói Füzetekkel folytatta, de ezen lap tartalékai is kimerültek tíz év után.
„A jó irodalomtanár a kisdiákoknak több matematikát tanít, mint egy korlátolt matematika tanár” – vélekedett az irodalom és a matematika tanításának összefüggéséről, továbbá azt is elmondta, hogy aki szépen fogalmaz anyanyelvén, az belelát a matematika rejtelmeibe is. 1991-ben a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt alapította meg, melyre Teller Ede atomfizikust is meghívta, aki a diákoknak elmondta, hogy a hidrogénbombát József Attila és Ady Endre költészetének köszönhetően fedezte fel.
Dr. Bencze István nevéhez fűződik a négyfalusi Zajzoni Rab István-, valamint a brassói Áprily Lajos-középiskolák megalapítása is – ezek után azonban, mint megjegyezte, elérkezett számára is az őrségváltás ideje. Arra buzdított végül, hogy ne hagyjuk veszni magyar öntudatunkat, mert nemcsak a matematika, de minden kapcsolódik mindenhez, de ha a gyökereket megőrizzük, és nem hagyjuk, hogy a hatalom kénye-kedvére játsszon velünk, ha segítünk egymásnak, nem hagyjuk el szülőföldünket, akkor minden borúlátó jövendölés ellenére itt, szülőföldünkön is boldogan, békében élhetjük életünket.
Illetve lAJCSIKÁK akik majd megkapják a magukét, mert Isten szeme mindent lát.
Az ilyen Orbánok voltak,vannak és lesznek a polcon ro mániában!!!😁
Fikker János:
Azt akarta, hasznos legyél…
Gyökökre épül meg ragokra
és titokzatos ez a Nyelv
visszavezet kódolt okokra
vond ki a gyököt és felelj…
Hogy tisztán láss gondolkozol
osztasz szorzol és összeadsz
céltudatosan dolgozol
ha sohse vonod ki magad…
Az eredmény Érted beszél
bölcs és jó volt a Tanítód
azt akarta hasznos legyél
oszoljon a köd a titok..
2020.Március 13.