Így látják a fiatalok

Rendhagyó módon felolvasással kezdődött a Fiatal Írók Szövetségének öt tagjával, a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban a múlt hét közepén megszervezett író-olvasó-találkozó. És ez jó ötletnek bizonyult, mert az egyéni stílusok megízlelése, a sorok mögött rejtőző szerző, valamint a benne alkotó emberként megfogalmazódó és kimondott gondolatok iránt is felkeltette a közönség érdeklődését.

A beszélgetőtárs szerepét André Ferenc (1992, Csíkszereda) költő, slammer töltötte be. Vajna Ádám (1994, Budapest) költő, szerkesztő szerint napjaink irodalmának nincsen a múlthoz hasonlóan erős társadalmi hatása, de ez a szerzőt nem menti fel az általa leírtak felelőssége alól. Ez a megállapítás pedig fokozottan vonatkozik a politikai témájú művekre. Erőssége viszont, hogy egy jelenségre vagy felmerülő gondra gyors reagálási lehetőséget biztosít.

Borcsa Imola (1990, Kézdivásárhely) prózaíró meg van győződve, hogy az irodalom hosszú távon a megváltozott körülmények között is befolyásolja az olvasó magatartását. Érzékenyebbé teszi, így hosszú távon változást idéz elő benne. Ráadásul a tévécsatornákról ömlő, mások által létrehozott képi világot tálaló filmekkel szemben biztosítja számára a fantázia szabad szárnyalását. A leírtak olvastán ugyanis mindenki tetszés szerint képzelheti el a szereplőket, valamint környezetüket, és ezáltal jobban ráhangolódik a témára, könnyebben átél sorsokat.

Seres Lili Hanna (1993, Budapest) költő, szerkesztő a visszajelzésekből tudja, hogy olvasói elgondolkoznak a kényes társadalmi témákat, például a szegénységet érintő versein. És, ha egy embert is megmozgat az, amit a maga módján megfogalmazott, akkor már van értelme az alkotásnak. Mărcuţiu-Rácz Dóra (1997, Nagyvárad) költő is hiszi és vallja, hogy a bármilyen formában leírtaknak súlya van, ezért felelősen kell a szöveggel bánni. És ez a kritikai szemléletmódnak hangot adó művek esetén fokozottan érvényes.