Nagyböjt kívül és belül

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán kezdődött, amely idén február 26-ára esett. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadására, a húsvét megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. Hölgyes Pál Zsolt zágoni plébánost kérdeztük a nagyböjtről – a készületről és annak eszközeiről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban is.

– Mi a nagyböjt?

– Ahogy a megnevezés is magába foglalja, egy negyvennapos szent időszak, amikor Jézus Krisztus példájára mi is megállunk, önmagunkba fordulva próbálunk meg Isten segítségével készülni húsvét szent ünnepére, átélve Jézus Krisztus szenvedését és kereszthalálát. Ebben az időszakban van két nap, hamvazószerda és nagypéntek, amikor még erősebb a böjt (háromszor szabad enni és egyszer jóllakni). De a nagyböjt péntekjein mi, katolikusok próbálunk távol maradni a húsféléktől. Nagyon szép elmélkedő imádsága a nagyböjt péntekjeinek a Keresztúti ájtatosság, amiben még inkább Jézus szenvedése és kereszthalála elevenedik fel lelkünkben. A nagyböjt a bűnbánat, a kiengesztelődés, megbocsájtás, megtérés, az Istenre való mélyebb figyelésnek az ideje.

– Miről kell lemondanunk a nagyböjtben?

– Erre a kérdésre egész röviden azt válaszolnám, hogy a bűneinkről. Régi életünket adjuk oda Istennek, és kezdjünk el egy új életet Jézussal. Erre hív meg igazából az egyház is, amit szépen ki is fejez az egyik nagyböjti énekünk: „Térj meg, keresztény, hagyd el vétkedet, jöjj és sirasd meg hűtlenségedet. Húsvét közeleg, készítsd föl szívedet!” A húsvét annyi kegyelmet tartalmaz, hogy fel sem fogjuk. És ha nem tiszta szívvel várjuk, akkor csak egy egyszerű vasárnap, ünnep marad.

– Milyen liturgikus színek jellemzik a nagyhetet és a húsvétot?

– A nagyböjt liturgikus színe a lila, viszont a nagyhéten, ami virágvasárnappal kezdődik, már változó: virágvasárnap a piros, nagycsütörtökön a fehér, nagypénteken ugyancsak a piros, nagyszombaton és húsvétvasárnap pedig újra a fehér, a kegyelem színe a jellemző.

– Pontosan meddig tart a nagyhét, és mikor kezdődik a húsvét?

– A nagyhét nagyböjt utolsó hete, virágvasárnaptól nagyszombatig. A nagyhét elnevezés a 4. századik nyúlik vissza. Latinul Septimana maior, vagy Septimana Sancta – szent hét. A nagyszombat esti vigíliában már elkezdjük ünnepelni Jézus feltámadását.

– Nagycsütörtökön miért viszik el az Oltáriszentséget a templomból, és hová kerül?

– Mivel nagypénteken nincs szentmise, a pap és a hívek áldoztatására a nagycsütörtökön konszekrált Eucharisztiából el kellett tenni. A 10. századig ünnepélyesség nélkül a sacrariumban őrizték, és a következő napon az oltárhoz vitték. A 11. században figyelembe kellett venni egyrészt az Oltáriszentséget támadó eretnekségeket, másrészt pedig a hívek fokozódó tiszteletét az Eucharisztia iránt. Ezért 1076-ban Avranches-i János roueni érsek úgy rendelkezett, hogy ünnepélyes menetben kell az Oltáriszentséget őrzési helyére vinni. A 11. századtól kezdve az őrzési helyen ünnepélyes sírt építettek virágdíszekkel és gyertyák százaival, ahol a hívek húsvét hajnaláig imádkoztak, virrasztottak.

– Csak csütörtökön este kell virrasztani, vagy pénteken is?

– Nagycsütörtök este kezdődik el tulajdonképpen a virrasztás, egész pontosan Jézus Getszemáné kertben való virrasztására emlékezvén.

– Van-e szentmise nagypénteken?

–Nincs. A nagypénteki szertartást szokás „csonkamisének” nevezni, ami utal a szentmisével való hasonlóságára, de különbségeire is. Megvan benne az igeliturgia, van szentáldozás, de nincs konszekráció és úrfelmutatás. Az úrfelmutatás helyén van a kereszt felmutatása, és a hódolat előtte. Szent János evangélista szerint a keresztre való tekintés a megmenekülés pillanata: aki rátekint, az üdvözül.

– Miben áll nagyszombat jelentősége?

– Az egyház Urunk sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden felszerelésétől megfosztva áll. Ezen a napon nincs szentmise, és az Eukarisztiát is csak a haldoklóknak osztják ki. A sírban pihenő Krisztus tiszteletére semmiféle szertartás sincs. Nagyszombat tehát Jézus sírban pihenésének az ideje. Üdvtörténetileg ezen a napon száll alá a poklokra. Nagyszombat is az a nap, amikor a nap folyamán nincs szentmise. Ilyenkor templomainkban csendes szentségimádás, virrasztás van a szent sírnál, ami a templom mellékkápolnájában, vagy mellékoltárnál van elkészítve. De tulajdonképpen ezen a napon még intenzívebben kellene lelkileg készüljünk a feltámadásra. Amúgy a nagyszombati liturgiánk a leghosszabb és kegyelmeiben a legszebb. A II. vatikáni zsinat liturgikus reformja szorgalmazza, hogy a húsvéti vigília este, sötétedés után vagy húsvétvasárnap hajnalban kezdődjön.

– Az egyház húsvéti szentgyónásra is buzdít. Évente legalább hányszor kell gyónni?

–Egyházunk sajnos, amikor nagyon kevesen gyóntak, parancsba kellett foglalja, hogy „Évente gyónjál, és legalább húsvéti időben áldozzál” (2. parancsolat). Viszont, hogy hányszor kellene gyónni, erre azért összetettebb a válasz. Csak ha napjaink betegségét nézzük, naponta többször megmossuk a kezünket, mert úgy érezzük jól magunkat. És így kellene lennie a gyónással is: amikor érzem, hogy tévedtem, megbántottam Isten–embert, akkor menjek és gyónjak meg. Ő vár, mint az atya, hogy átöleljen.

– Miért olyan nagy a húsvéti gyertya jelentősége?

– Az egyház szimbolikája szerint a húsvéti gyertya az Üdvözítőt jelképezi, aki húsvétkor halottaiból föltámadott. Ezért szokták földíszíteni, ezért olyan nagy, ezért vannak rajta a sebek helyét jelképező tömjénszemek, valamint az időt és az örökkévalóságot jelképező számok és betűk. Durandus szerint a húsvéti gyertya a tűzoszlopot is eszünkbe juttatja, amely ezen az éjszakán vezette a zsidó népet az Egyiptomból való menekülés közben. Ma a húsvéti gyertyát az állványára helyezik, majd megtömjénezése után felhangzik a húsvéti örömének. Ezt mindenki állva, kezében gyertyával hallgatja. „Most kérünk tehát, Urunk, téged, hogy ne aludjék ki ez a gyertyaláng, melyet néked áldozunk, és el nem fogyó tiszta fénnyel űzze távol lelkünktől az éj minden árnyát”.

– Miért locsolkodunk húsvétkor?

– Nagyon sok magyarázata van a húsvéti locsolkodásnak, de mi a keresztény magyarázatot, legendát tartjuk érdekesebbek, miszerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.