Megszavazta a szenátus a helyi választott tisztségviselők mandátumának meghosszabbítását

A helyi választott tisztségviselők mandátumának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot fogadott el szerdai ülésén a szenátus, első házként.

A tervezet 91 támogató és 39 ellenszavazatot kapott a felsőházban.

A javaslat szerint a szükségállapot feloldását követő legtöbb hat hónapra hosszabbítják meg a helyi választott tisztségviselők mandátumát.

A jogi bizottság által jóváhagyott módosító javaslat értelmében ugyanakkor a 2020-as helyhatósági választások dátumát a parlament szabja meg organikus törvénnyel, legkevesebb 75 nappal a voksolás tervezett időpontja előtt.

A Szociáldemokrata Párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége, a Pro Románia és az RMDSZ által kezdeményezett törvényjavaslatról első házként szavazott a szenátus.

A Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség szenátorai kifogásolták, hogy a tervezet „kiiktatja a kormányt a választások megszervezésének mechanizmusából”, megfosztja a kabinetet a választási dátum kijelölésének jogától, ezért nem szavazták meg a törvényjavaslatot.

Törvényes keretet kapott az online oktatás is

Szükségállapot vagy ostromállapot esetén online folytatódhat az oktatási tevékenység az óvodákban, iskolákban és egyetemeken – ezzel a kitétellel módosította az oktatási törvényt szerdán a szenátus, döntő házként.

A jogszabály-tervezetet 103 támogató és 26 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el a felsőház.

Az oktatási törvényt módosító tervezetet a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte, és annak a képviselőház által hallgatólagosan elfogadott, eredeti változata a tanulók értékelési módján változtatott volna. Ezt az előírást azonban a szenátus oktatási bizottságában törölték a tervezetből, bekerült viszont az a kitétel, miszerint szükségállapot és ostromállapot idején online folytatódhat az oktatási tevékenység az óvodákban, iskolákban és egyetemeken.

A közoktatás számára a tanügyminisztérium dolgozza ki az ilyen esetekben követendő módszertant, a felsőoktatási intézmények pedig az egyetemi autonómia elve alapján saját metodológiát szabhatnak online tevékenységük folytatására. A félévzáró vizsgákra, a záróvizsgákra és a doktori dolgozatok megvédésére online is sor kerülhet a 2019-2020-as egyetemi évben, és az egyetemi felvételiket is meg lehet tartani ebben a formában – írja elő a módosítás.

A Szociáldemokrata Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és az RMDSZ megszavazta a tervezetet, a Nemzeti Liberális Párt azonban ellene voksolt, arra hivatkozva, hogy a szenátusban teljesen megváltozott a tervezet tartalma, így a módosítások elfogadásával sérül a kétkamarás parlament elve.

(Agerpres)