Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A legnagyobb magyar

A legnagyobb magyar Kultúra

Április 8-án volt gróf Széchenyi István (1791–1860) földbirtokos, katonatiszt, politikus, császári és királyi kamarás, író, országgyűlési képviselő, közgazdász, közlekedési és közmunkaügyi miniszter, reformer, máig vitatott körülmények között bekövetkezett halálának a 160. évfordulója. A járvány fenyegető árnyékában, országépítő, megújító és felvirágoztató szellemi nagysága előtt csak a virtuális térben, valamint lélekben tiszteleghetett a világ magyarsága.

Hirdetés
Hirdetés

Széchenyi Istvánt jól megalapozottan nevezte a legnagyobb magyarnak Kossuth Lajos Pest megye közgyűlésén 1840. június 9-én. Szállóigévé vált kijelentésével nagyfokú erkölcsi tartásról tett tanúbizonyságot, hiszen a gróf köztudottan politikai ellenfelének számított. Más-más módon képzelték el ugyanis hazájuk kiemelését a feudalizmus posványából, de különböző látásmódjuk nem torkollott nemzet- és országromboló ellenségeskedésbe. Érveiket értelmes és a nyilvánosság előtt zajló vitákon ütköztették, ahogy ez kiemelkedő, valóban a köz javát szolgáló személyiségektől elvárható. Eme magatartás és hozzáállás emelte és tette igazi államférfiakká őket.

Széchenyi Istvánt példamutató, tettekben is megmutatkozó hazaszeretete, haladásba vetett hite, Magyarországért tanúsított áldozatvállalása, kivételes akaratereje, elemzőkészsége, felkészültsége, konok kitartása és gyakorlati megvalósításai a magyar történelem legnagyobbjai közé emelik. Sokrétű tevékenysége eredményei között említhetjük például a színvonalas közösségi érintkezést elősegítő lóversenyek magyarországi meghonosítását (1822) és az Első Lótenyésztő Egyesület létrehozását. A haladást és fejlődést szolgálni hivatott Magyar Tudományos Akadémia alapjainak tekinthető Magyar Tudós Társaság létrehozását (1825), valamint a nemességnek és értelmiségnek társasági színteret biztosító Nemzeti Kaszinó megalapítását (1827). Az 1830-ban Hitel címmel megjelent tudományos munkájában összefoglalta Magyarország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi programját.

Részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, felvetette, majd királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, ami a Fekete-tengerig hajózhatóvá tette a folyót. De nevéhez fűződik a Tisza-vidéket árvízmentesítő szabályozás, a balatoni gőzhajózás elindítása, az Óbudai Hajógyár létesítése, az evezőversenyeket beindító Hajósegylet megalapítása, a Várhegy átfúrása és a Pestet, Budával összekötő Lánchíd megépítése. Kezdeményezője Pest-Buda első magyar nyelvű színháza megnyitásának (1837), az első gőzhengermalom elindításával pedig a nagyipari lisztgyártás hazai meghonosítója. Ugyanakkor neki köszönhető a korszerű bortermelés, a selyemhernyó-tenyésztés, cukorgyártás, gázvilágítás, vasút és közúthálózat megteremtése is. És ő volt az első magyar főnemes, aki anyanyelvén szólalt fel a pozsonyi országgyűlés felsőházában (1825).

A császárhű neveltetésben részesített és hazája fejlődését a birodalom keretein belül megvalósíthatónak tartó Széchenyi István nem tudta elviselni a Habsburg-ház és az uralkodó 1848 nyarára nyilvánvalóvá váló magyarellenességét. Idegrendszere megroppant, ezért orvosa tanácsára szeptemberben a döblingeni elmegyógyintézetbe vonult, és itt töltötte földi léte utolsó 12 esztendejét.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás