Istenelzese meg egy itt sok egészében
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Zenei pályafutása 1962-ben vette kezdetét, amikor a Mediterrán névre keresztelt zenei csapat tagjaként, a Ki Mit Tud országos kulturális tehetségkutató verseny elődöntőjéig jutott. 1963– 64-ben a Balassa együttessel növeli népszerűségét, de az igazi áttörést az Illés zenekarral éri el, amelybe 1965-ben lépett be. Általuk születtek meg az első magyar nyelvű beat nóták (1965), amelyek zenei szerzője Szörényi Levente, szövegírója Bródy János volt. Innen már egyenes út vezetett a sikerhez. A Még fáj minden csók című dalukkal II. díjat nyertek az 1966-os Táncdalfesztiválon, 1968-ban azonban már ők vitték el a pálmát, Amikor én még kissrác voltam című szerzeményük előadásának köszönhetően.
A fellépések mellett egymás után jelentek meg a kis és nagylemezeik, a rádió által éterbe röpített dalaik slágereké váltak és az egész ország dúdolta ezeket. Felfedezte őket a filmipar, ráadásul 1970-ben 10 napot a beatzene hazájában, Angliában koncertezhettek, ahol a közönségen kívül a kritika is kedvezően fogadta a fellépéseiket. 1973-ban jelent meg Utazás című első önálló nagylemeze, 1974–1984 között a Fonográf együttes alapító tagjaként folytatja társaival együtt diadalmenetét a magyar beatzene göröngyös útján.
Legnépszerűbb és máig játszott műve a kommunizmusban elfojtott magyarságtudatot újraélesztő és felmutató István, a király című rockopera (zene: Szörényi Levente, szöveg: Bródy János), amely legújabban a Nemzeti Alaptanterv részévé vált. Bemutatója 1983. augusztus 18-án volt Budapesten a városligeti szánkózódombon, amit a nép ennek tiszteletére Királydombra keresztelt, és ma már hivatalosan is így nevezik. Ezt a Kőműves Kelemen rockballada előzte meg (1982), és mások mellett Attila – Isten kardja, Veled, Uram!, valamint Árpád népe történelmi rockoperák követtek. Több magyar játékfilm zeneszerzője és történelmi témájú könyv írója. Ugyanakkor borászként és régészként is kutatja, keresi a magyar igazságot.
Munkásságát számtalan, köztük Erkel Ferenc (1993), Magyar örökség (1995), Kossuth- (az Illés együttes tagjaival közösen) és Jubileumi Prima Primissima díjjal jutalmazták. Legutóbb az Emberi Méltóság Tanácsa által alapított Emberi Méltóságért díjat vehette át (2020. február 22).
Nagyon megroppant a magyarság, ezért fel kell tenni a kérdést, van-e bennünk annyi hittartalék, hogy képesek legyünk a túlélésre. Ennek felélesztéséhez, valamint megerősítéséhez pedig minden olyan ember hozzájárulhat, aki a saját munkájával, működésével, hivatásával, szakmájával, erkölcsi erényeivel képes bebizonyítani, hogy érdemes önmagunkban és egymásban hinni. És a valós múltunkat is csak ekkor ismerhetjük meg, és elemezhetjük annak értékeit. Illetve, ha leszámolunk egymás elárultatásával – fejtette ki az Echo TV-ben Csóti Györggyel 2005-ben folytatott beszélgetésében a rockoperáiban általa feszegetett nemzeti kérdésekről.
Istenelzese meg egy itt sok egészében
https://www.youtube.com/watch?v=ztS1n1dvozM&list=RDEMrjcXqHkUmm9KxvJRVNSP5w&index=2