Kettős kiállítás a Vigadó Művelődési Központban
Rangos képzőművészeti esemény helyszíne lesz a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Köz...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Klapka György 1820. április 6-án jött a világra Temesváron, morva eredetű polgárcsaládban. Német anyanyelvű, de magát magyarnak valló ifjúként, 1842-től a magyar királyi testőrség hadnagyaként szolgált Bécsben, ahonnan öt év szolgálati idő után főhadnagyi rangban a 12. határőrezredbe távozott. A magyar honvédségbe 1848 májusában jelentkezett, ahol kivételes képességeinek köszönhetően tüneményes gyorsasággal haladt felfelé a ranglétrán. 1848 júniusának elejétől honvédzászlóalj-százados, 1849 áprilisától már tábornok, 1849 májusában egy ideig hadügyminiszter-helyettes, és 1849. május 28-tól október 2-ig Komárom várának parancsnoka volt. A stratégiai szempontból rendkívül fontos vár védőit ő állította a magyar szabadságharc oldalára, és a sok nyertes csata mellett neki köszönhető a dicsőséges tavaszi hadjárat tervének kidolgozása is.
A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után a vezetésével még másfél hónapig védték Komárom várát. Hősies ellenállásuknak köszönhetően a helyőrség, valamint a város valamennyi tisztviselője, mintegy 30.000 fő menlevelet kapott, és még félmillió Kossuth-bankó beváltását is sikerült a számukra kialkudnia. Az erődrendszert október 1. és 4. között adták át a császári csapatoknak.
A szabadságharc leverése után előbb Törökországban, majd Olaszországban és Svájcban élt emigrációban. Ezekben az években is aktívan politizált, az alpesi országban például még a nemzetgyűlésbe is beválasztották. Az 1859-i osztrák–olasz–francia háború idején a Magyar Nemzeti Igazgatóság tagjaként részt vett az Olaszországi Magyar Légió megszervezésében, és 1864-ben támogatta Garibaldi Ausztria elleni fegyveres harcának előkészületeit. Az 1866-i porosz–osztrák–német háború idején Bismarck támogatásával felállította a Klapka Légiót, amely azonban már nem vett részt a hadműveletekben. A kiegyezést követően hazatért, és országgyűlési képviselő lett Tisza Kálmán balközép pártjában.
Budapesten érte a halál 1892 májusában, és a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugovóra. A tábornok és honvédjei hősiességét, Egressy Béni Klapka-indulója hirdeti világszerte.
Az 1986-ban újra megjelentetett emlékiratai előszavában Katona Tamás történész többek között ezt írta róla: „A szabadságharc vezérei közül Klapka volt a leghajlékonyabb, legtalálékonyabb: kitűnő képzettségű és adottságú vezérkari tiszt. Tervei nemcsak ötletesek voltak, hanem merészségük ellenére is kivihetők, és Klapka gondoskodott is róla, hogy ezeket a terveket a legapróbb részletekig kidolgozza. Sebezhető pontja a tervek megvalósítása volt (…) Így is a szabadságharc legjelesebb katonái, sőt vezérei közé kell sorolnunk, és csak csodálattal adózhatunk annak a teljesítménynek, amit a felső-tiszai hadtest élén, a nagysallói csatatéren, a július 2-i komáromi csata délutánján vagy az augusztus 3-i kitörés alkalmával nyújtott.”