Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricust egy zsoltár szavaira komponálta. Nem az idegenek támadása bánt engem, hanem hogy te, testvérem, barátom, akivel együtt… Bizony, az fáj. (Csak úgy zárójelben: a legendásan toleráns román hatóságokat majdnem megütötte a guta, amikor a zeneművet Erdélyben is be akarták mutatni. Méghogy Hungaricus? Io nopot chivanoc, itt csak hóra zenghet, maximum furulyán).
Vadim, Funar, Banciu mondhattak-mondhatnak akármit, bármelyik bíróság a puszta pofájuk alapján felmentette volna őket, mint ahogy Svejk, a derék katona csúfot űzhetett a birodalom összes generálisából és hivatalnokából, lévén őkatonasága notórius hülyeként nyilvántartva. De egy szász pedagógus, mégiscsak…
A rendszerváltás után minden mocsok a felszínre került. Cosmâncă, Bivolaru FSN-jétől mit várhatott az ember? Soha nem szónokoltak tisztességről, loptak, mint a patkányok, dobták a koncot cinkosaiknak. Akkor fehérhajú, botra támaszkodó, Platónt és Kantot idéző, ezerdolláros angol kosztümökben tündöklő arisztokrata leszármazottak bejelentették az erkölcs és a becsületesség csendes forradalmát: Amedeo Lăzărescu, Bălăceanu-Stolnici, Ionescu-Quintus, a FSN-t leváltó Demokratikus Konvenció oszlopai. Kiderült aztán, besúgtak a szekunak, méghozzá pénzért. Sok, sok pénzért. Ti is, fiaim?
És te, kinek őseit magyar királyok telepítették be Erdélybe, Klaus Werner? Kié volt Erdély akkoriban, habzó szájú hordószónok? Légy boldog a hat házad egyikéből a másokba bolyongva. Én, magyarként, Nemecsekkel mondom: „Inkább fojtsatok vízbe, és verjetek agyon, de én ugyan nem leszek áruló”.