Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az igazsághoz tartozik, hogy az oktatás megújításának igénye ott él a levegőben, környezetünkben, munkatársaink, barátaink elképzelésében. Eljött annak az ideje, amit hajdanán az újságírásra találtak ki, hogy tudniillik a téma ott hever az úton, csak le kell hajolni érte. Ez a mostani vírus éppen arra tanított, taníthat meg, sőt figyelmeztethet, hogy ebben az áldatlan helyzetben azok kerülnek előnybe, akik a hivatalos utasítások mellett vagy helyett saját maguk gondoskodnak pótolni mindazt, ami a járvány miatt elmaradt vagy elmaradhat. Igaz, ha annak idején a Microsoft-cirkusz nem következik be, ma sokkal több diák dőlhetne hátra azzal a jó érzéssel, hogy rendelkezésére áll a számítógép.
A tanügyminiszter a minap nyilatkozta, hogy mindent elkövetnek újabb és újabb számítógépes ellátmánnyal, internet-lehetőséggel támogatni az arra rászorulókat. Ez nagyon jó, csak éppen azokra ne bízzák ennek lebonyolítását, akik több mint évtizeddel ezelőtt oly lelkesen „részesültek” a hatalmas program anyagi előnyeiből. Persze, ha annak rendje és módja szerint történt volna az akkori „korszerűsítés”, ma másképpen állnánk.
Én már jóval a számítógépes láz előtt az egyik falusi iskolában vettem részt olyan magyarórán, ahol – a lelkészi hivatal egyik termében – a magyartanár számítógépes nyelvtan órát tartott, s a gyerekek odaállása mutatta, nem akkor először. Hollandiából kapták a gépeket, a nem népes osztály minden tanulója előtt számítógép volt. A nagy, elit iskolákban ez még szinte elérhetetlennek tűnt.
Elképzelhető, hogy az újabb gépvásárlásnak is lesznek haszonélvezői, de inkább higgyünk az ügy tisztaságában. Addig is, amíg ez megoldódik, figyeljünk oda, ki hogyan próbálkozik tanulói segítségére sietni.
A televízióból tudom, hogy egy Vaslui megyei faluban a tanító néni, mivel nincs világhálós kapcsolat, az egész hétre kidolgozott feladványokat beadja a helyi üzletbe, onnan veszik el a vásárló szülők, hétvégén pedig ugyanoda adják be a megoldott feladatokat. Megmosolyogható, ennek ellenére leírom: vállalkozó kedvű tanárok akár nagyobbaknak is „elhullathatnának” feladatsorokat, amelyeket egyik-másik üzletben akár át is vehetnének az érdeklődő diákok!