Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Aki kapkod fűhöz-fához kérdéseivel, hogy miért, hogyan, meddig, annak nehezebb túlélnie. Már kezdetben így okoskodtunk ebben a képtelen helyzetben, aztán óriás hullámok mossák tovább soványra veretes reményeinket. Ó, nem először idézem Kányádi Sándor sorát, azt, hogy a kutya megveszne, az ember kibírja.
Jön a nyugtató, mármint az oldás. Rögtön az oldás mellett a kötés, azt már nem is mondottam fennhangon, csak írásban adtam, hogy természetesen, hogyne, az erőtlen csügged. Nézem a kék ég alatt a házakat összebújva, esküszöm, hogy igenis mind életre születtek, csak ez a durva dörej, ez a porig lealacsonyodott vírus, amelynek annyi létereje se volt, hogy az arcát megmutatná, csak suttyomban pusztít és sietve. Igen, a semmiből jött és a semmiből bőven tudja, hogy életre jöttünk, megélni és megtartani a most születetteket és meg az öregeket. Érveltem hatvan napot és százannyi éjszakát. Akinek nincsenek érvei a halál ellen, az máris szolgája leve ugyanannak.
Sose figyeltem ennyire figyelmesen a serdülő tavaszt, ennyire nem is hittem benne. Minden életesebb az idén a juhoktól a kiskutyáig. És ha érdekelt bennünket egyenként is, meg együtt is valaha az egyesek meg milliók közös sorsa, akkor ez a tavasz volt nem a halál, hanem az élet játszótere. Közel hajlok egy tölgyfához az erdő szélén hátra tett kezekkel, érzem a kéreg illatát, miközben hallgatom maradék tavaszom, hiszen a fák beszélnek róla. Hiszek nekik, hiszek enyéimnek és minden virág igaz himnuszának.