Népirtás és tanulságai

Fekete betűkkel van beírva 1764. január 7-e a székely történelembe, és nem véletlenül. Hiszen hulltak és pusztultak máskor is férfijaink, a haza, szülőföld, otthon védelmében megvívott számtalan és számolatlan győztes vagy vesztes csatában, de a halál mindig fegyverrel a kézben, az ellenséggel szembefordulva érte őket. Madéfalván viszont a fenti időpontban nem ütközet, hanem egy jól megtervezett tömeggyilkosság történt, ugyanis a császárnőt képviselő háromtagú bizottság január 6-án a székelyek küldötteivel egy másnap lefolytatandó tárgyalásban egyezett meg.

Ennek ellenére, hajnalban váratlan és nemtelen támadás indítottak ellenük, és hiába dobták el fegyvereiket, illetve lobogtatták a fehér zászlót a Csíkból, Kászonokból, valamint Háromszékről összegyűlt, parázsló tekintetű férfiak, a mészárlást nem tudták megakadályozni. Pedig nem gyávaságból döntöttek az önfeladás mellett, hanem az asszonyok és gyermekek megmentése érdekében. Nem sikerült nekik, és jóhiszeműségükért nagy árat fizettek, hiszen a falu ártatlan lakóival együtt őket is lemészárolták. Ráadásul székelyhez méltatlan módon, fegyvertelenül és ellenállás nélkül kellett elpusztulniuk.

A Caratto osztrák császári alezredes vezényletével véghezvitt gyilkolás és pusztítás során azonban nem csak a Madéfalván tartózkodók életét oltották ki nemre és korra való tekintet nélkül az ide vezényelt zsoldosok, hanem a települést is kifosztották és felgyújtották. Az öldöklés, melynek korabeli feljegyzések szerint 400 áldozata volt, hajnali 4 órától reggel 9 óráig tartott, a szabad rablás viszont tovább folytatódott. Ráadásul mindez báró Siskovicz (mások szerint Siskowich, vagy Siskovics) József császári altábornagy parancsára, valamint gróf Bethlen Miklós, illetve gróf Lázár János tudtával és beleegyezésével történt.

E tragikus esemény a 20. században Románia határai közé kényszerített és ma is közöttük tengődő székely nemzet számára több tanulsággal szolgál. Például: a sérelmek ellen idejében, egységesen és határozottan kell fellépni. Továbbá: az elnyomók táborában tartózkodók az elnyomottak ellenségei! Vagy: ne higgy az árulóknak, hanem számolj le velük!