Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja!
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismert...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A népi mesterségeket bemutató rövid dokumentumfilm-sorozat utolsó vetítésén szintén eltűnőfélben levő szakmák elevenednek meg: míg 1899-ben megyeszerte 366 csizmadia és 126 cipész ontotta termékeit a környező vidékekre is, ma már alig akad mester, aki nemcsak javítani, de elkészíteni is tudja a portékát. Míg Kézdivásárhelyen, az Incze László Céhtörténeti Múzeumban gazdag anyag látható az egylábas csizmák korából, a kisiparként inkább Sepsiszentgyörgyön túlélő egyik cipészműhelybe kalauzol el a kisfilm.
Míg régebb az elég nagy vízhozamú és sebes folyású patakok mentén minden település több malomban is képes volt megőröltetni a helyi gabonamennyiséget – ez valamikor több mint 400 malmot jelentett –, ma már csak két felsőcsernátoni és egy kisbaconi működőképes. Ez utóbbiban, a Fülöp-malomban hallhatunk a molnárság műhelytitkairól, nem elég ugyanis felönteni a garatra, azt is tudni kell, hogy rémist vagy hornyot vág az ember…
Számok emlegetésénél is hatásosabb, ha azt tudatosítja az ember, hogy régen nemcsak a cigányság foglalkozott vesszőfonással. Elképesztő számú és rendeltetésű variáció készült, amelyek, sajnos, az idők folyamán teret vesztettek a műanyag- és fémtárolókkal szemben. Ma már nem fordít időt és energiát ezek előállítására a falusi ember, inkább megveszi a házaló seprűkötőktől és kosárfonóktól, akik egyedüli őrzői maradtak ennek a tudásnak. Bölönpataki látogatás tanúskodik erről, tartsanak velünk!
(KMMK-sajtóközlemény)