Történt némi változás a szavazóhelyiségek kiosztásában Kovászna megyében
Kovászna megyében kevés változás történt a nyári választásokhoz képest, vasárnap Sep...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Bevezető imájában Zelenák József evangélikus-lutheránus püspök-helyettes azt mondta: jó érzés látni, hogy a határokat „nem a politikusok, hanem szívünk érzései jelölik ki”. Igehirdetésében Incze Zsolt szemerjai református esperes úgy fogalmazott: a magyar történelem „keresztre feszítések sorozata”, de ez sem tudta elveszejteni a magyarságot, „mert mindenkor bízott Istenben”.
– Az országot fel lehet darabolni, de a hazát soha, mert az a föld, ahol én állok, ahol te állsz, az a haza, amelyet nem lehet diktátumokkal megsemmisíteni – mondta az esperes.
Záró imájában Kovács István unitárius lelkész úgy fogalmazott: „ebül szerzett jószág ebül vész el”, és azok, akik „nem mernek a szemünkbe nézni”, mert bántja őket „a tolvajok bűntudata”, nem nyerhetnek, mert Isten mindig méltányolja a tisztaságot, az ügyszeretetet, a kitartást. „Istenem tedd energiaforrássá a száz év alatt felgyülemlett fájdalmat, mert tudjunk, hogy van múltunk és hisszük, hogy lesz jövőnk ezen a földön” – zárta imáját Kovács István.