Itt a víz, hol a víz?

Igencsak felforrtak az indulatok a héten Fotosmartonoson és Angyaloson, miután a lakosok kénytelenek voltak nélkülözni a vezetékes vizet. Fűhöz-fához, no meg újságunkhoz is apelláltak, mi pedig a vízhálózat működtetőinél érdeklődtünk, mettől és meddig…

Tegnap délután ugyan már jelezték, hogy 3 nap szünet után már folyik a víz a fotosi és angyalosi csapokból, de hogy a hiányállapot mikor áll be ismét, az kiszámíthatatlan, viszont valószínű – legalábbis, ha huzamosabban száraz, meleg napok köszöntenek a vidékre. Kozsokár Attila, a közüzemek aligazgatója érdeklődésünkre elmondta, 2013-ban vették át az uniós alapokból épített helyi hálózat működtetését. A rendszer kissé furcsán van megépítve – mondta –, hiszen a Gidófalva és Étfalva közötti vízházból indul egy vezeték Étfalva, másik pedig Gidófalván keresztül Fotos és Angyalos felé, és Fotoson egy-egy kisebb, 65 köbméteres tartály után kellene feltölteni a végponton levő, 100 köbméteres angyalosit. Csakhogy az első fogyasztó ezen az ágon Gidófalva, amely a másik ág kis településeivel a rendszerbe pumpált – maximális – 300 köbméteres hozamot gyakorlatilag feléli, így nem jut a másik két falunak.

Ez így még érthető is lenne, de néha Gidófalvára se jut el a víz, a héten két napot nélkülözték, és ez már fölöttébb fura. Az előbbi tény­állásnál maradva, Étfalván 85, Gidófalván 142, Fotoson 92, Angyaloson 96 fogyasztó van csatlakozva a vezetékes hálózatra, egy-egy háztartásra átlag 2,7 főt számol a szolgáltató 110 literes napi és személyenkénti fogyasztással. A magánszemélyeken kívül cégek, intézmények is fogyasztanak némileg más arányban, a Milkprod nevű farm például 757 köbmétert a múlt hónapban, míg Angyalos lakossága ennél hárommal kevesebbet.

A jelenleg beüzemelt két kúttól és a vízháztól nagyobb teljesítmény nem telik, ezért a közüzemek – hogy teljesítse a folyamatos vízellátás vállalt kötelezettségét – sürgősségi megoldásként egy újabb kutat építene be a hálózatba. Ehhez elemezni kell, hogy a szóba jöhető potenciális vízforrások közül melyiknek a minőségi mutatói felelnek meg, azaz melyik a kevésbé vasas. Közép- és hosszú távon a szentgyörgyi vezetékes vízhálózatra való csatlakozás lenne a megoldás, hiszen a községközpont sok bővizű kútja a jelenleginél több környékbeli falut is el tudna látni. Ehhez viszont egy nem kis pénzbe kerülő nyomóvezetéket kellene megépíteni, amelyre még ezután szándékoznak pályázni.

A lakosság azon felvetésére, miszerint bezzeg a csapból az elfolyatni muszáj koszos vizet is megfizettetik, Kozsokár elmondta, ha 1 köbméter víz ára 3,24 lej, akkor a vezeték tisztulásáig elfolyt mennyiség ára csupán banikban mérhető, hiszen az az 1000 liternek töredéke lehet, számlázni viszont csak a vízórák mutatói alapján lehet. A hörgő csapok időszakát a falusiak a saját kutak vizét használva vészelik át, azok azonban ivásra kevésbé alkalmasak. Nagyobb lehet a gond az iskoláknál, óvodáknál egy ilyen helyzetben, de csak Angyaloson kell vederrel hordania a vizet a takarítónőnek, Fotoson jó minőségű vizet adó saját kútja van az óvodának.