Polgármester nélkül maradunk?

Valahogy semmi sem lesz meg időben, vagy esetleg szó szerint a 24. órában teljesül ebben az országban. Most éppen a helyi tisztségviselők mandátumának meghosszabbítása körül bonyolódnak a dolgok.

A probléma onnan ered, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a júniusi helyhatósági választások, amelyen új polgármestereket, megyetanácselnököket, helyi és megyei tanácsosokat kellett volna választani. A parlament mindkét háza megszavazta ugyan a helyi választott tisztségviselők mandátumának meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet, ám ezt még nem hirdette ki az államfő, és nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Az alkotmány szerint a törvény három nappal azután lép érvénybe, hogy megjelent a Hivatalos Közlönyben. Ez azt jelenti, hogy Klaus Iohannisnak legkésőbb pénteken ki kellene hirdetnie a jogszabályt, hogy az megjelenjen a közlönyben, mert a választottak mandátuma június 21-én (vasárnap) lejár, így hétfőtől „nem lesz polgármester” – olvasható sokfelé a sajtóban.

– Ez így nem egészen pontos – mondta el megkeresésünkre Márton Árpád. Egyrészt, a négyéves mandátumot attól a naptól számítják, amikor 2016-ban az illető tisztségviselő és testület letette az esküt. Minthogy ez nem egyazon napon történt, értelemszerűen nem járhat le ugyanazon a napon mindenki mandátuma. Másrészt, ha esetleg le is járna, nem „tűnik el” a polgármester, hanem ügyvivő jelleggel tovább dolgozik. Igaz, nem hívhat össze tanácsülést, nem írhat alá bizonyos aktákat, de a települések és megyék nem maradnak vezetés nélkül – magyarázza az RMDSZ parlamenti képviselője.

2016-ban a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi tanács, az elnökkel és a polgármesterrel együtt június 22-én, a kézdivásárhelyi és baróti választottak 23-án tették le az esküt.