Majdnem pontosan öt évvel az után, hogy 2015-ben hozzáláttak a pályázat elkészítéséhez, négy évvel az után, hogy az önkormányzat megkapta számlájára a szükséges összeget, és egy hónappal az után, hogy a negyedik meghirdetésnél végre sikerült nyertest hirdetni, 2020. június 22-én elkezdték a sepsikőröspataki csatornahálózat kiásását. A munkát jövő májusra kell befejezni.
Kisgyörgy Sándor polgármester még 22-én reggel sem volt biztos, hogy lesz belőle valami.
– Annyiszor meghirdettük, annyiszor csalódtunk, hogy akkor hiszem, hogy elkezdték, amikor beáll a sáncba az erőgép, és kiveszi az első kupa földet – mondta az elöljáró.
Kivette. Sőt, meglepően hatékonyan és jól haladt, tíz nappal az első „kapavágást” követően sikeresen megtartották a nyomáspróbát az első ötszáz méteren lefektetett csövekre.
„Jól haladnak, optimista vagyok” – mondta Kisgyörgy, akinek halántékán fehér szálak kezdtek megjelenni a pályázat „végeérhetetlen elhúzódása miatt”, és ilyen szavakat ezzel kapcsolatban soha nem használt.
Bortnyik Csaba, aki az önkormányzat részéről az építkezés műszaki ellenőrzését végzi, szintén elégedetten bólogatott.
– Napi 100–130 métert haladnak, ami egyáltalán nem rossz. Tudni kell persze, hogy a „jó élet” két hét múlva lejár. A munkát ugyanis Árkos végében kezdték, s most az út mellet jönnek Kőröspatak felé. Itt semmiféle technikai nehézség nem merül fel, csak a mélységet kell tartani: leás 120 centiméterre, tesz 10 centi homokot, beteszi a csövet (110 centiméter a fagyhatár), körbeveszi homokkal és temeti be. Ezen a szakaszon ugyanis pumpa fogja nyomni a csatorna tatalmát. A faluban, ahol nagyobb átmérőjű csöveket tesznek, ahol szabadeséssel folyik a szennyvíz, ott már nem lesz ennyire egyszerű a dolog. Részben azért, mert a dűlés ezrelékre megy, amit sűrűn mérni és ellenőrizni kell, részben azért, hogy lesznek olyan részek, ahol akár három méter mélyre is le kell ásni, hogy szennyvízleülepedés- és lerakódásmentes legyen a folyamat – magyarázta az ellenmérnök.
A kőröspataki csatornahálózat összhossza 11.301 méter, és hét átemelő állomást is magába foglal. Ezekre azért van szükség, hogy a szabadesés rész végét ne kelljen túlságosan mélyre levinni. Lesznek gyűjtőhelyek, ahonnan a szennyvizet „felemelik” egy néhány méterrel magasabban lévő tartályba, ahonnan ismét szabadeséssel folyhat tovább.
A rendszer az árkosi hálózathoz csatlakozik. A két falu között szivattyúk biztosítják a „forgalmat”.
A község csatornahálózatának kiépítésére 2015-ben pályáztak. Minthogy kiderült, hogy egy önkormányzat (függetlenül attól, hogy hány település tartozik hozzá), legfentebb egymillió eurót hívhat le, a kálnoki csatornáról első körben lemondtak. Miután pályázatukat elfogadták, a tanács háromszor sikertelenül hirdette meg a kivitelezést, a tenderre senki sem jelentkezett. A negyedik meghirdetésre egy hiányos dokumentációt benyújtó temesvári és egy Dâmboviţa megyei cég jelentkezett, ez utóbbi megkapta a munkát, amelynek aktualizált értéke 1,16 millió euró. Kivitelezési idő: 12 hónap.