Hosszabb ideje szervezkedtek már, és erős csapattal vonultak szerdán a bukaresti környezetvédelmi minisztériumban tartott közmeghallgatásra a Hargita megyei és háromszéki gazdák, vadászegyesületi vezetők. A nagyragadozók hosszú ideje vitatott kérdésében szándékoztak több szemszögből is tájékoztatni a miniszter asszonyt, végső soron megoldást találni a csak vesztesekkel járó ember–vad konfliktusokra. Bizakodva jöttek haza.
Vadászegyesületi vezetők, területtulajdonosok és gazdák képviselői, mintegy húszan utaztak Bukarestbe, ahol Grațiela Gavrilescu miniszter asszony közvetlen munkatársaival együtt a tervezett félóra helyett két óráig hallgatta az összehangoltan és velősen előadott panaszokat, tényeket. Az ország más részeiből még körülbelül annyian voltak jelen, mint a székelységből, köztük még a hasonlóan problémás megyék Argeș, Vâlcea, Buzău (al)prefektusai, akikről megjegyzendő, hogy igen tárgyszerűen szóltak hozzá a helyzethez. Továbbá a környezet- és vadvédelemmel foglalkozó hivatalok civil szervezetek képviselői, (megyénkből is Neagu Gheorghe, a környezetvédelmi hivatal igazgatója), akik viszont számbelileg és érvelésükben igen szerények, „langyosak” voltak – értékelte Benedek Barna, a háromszéki Pro Silva Vadászegyesület elnöke.
Szóba került, hogy az emberek már nem tudják megművelni földjeiket, mert félnek a nagyvadaktól, hogy gazdaságaikat sem tudják megvédeni azok kártételeitől, hogy szinte mindennapos életveszélyben vannak saját településeik határán belül, de többek között az ilyen helyzetek elkerülésére foganatosított, a törvényben szereplő előzetes és azonnali beavatkozás módozatai is terítékre kerültek. Az előzetes az lenne, hogy etetik a vadakat az erdőben, hogy maradjanak ott, de a kilövési kvóta eltörlésével a vadászokat megfosztották jövedelmük nagyobb részétől, amiből vadőri tevékenységüket menedzselhetik. Azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben a legújabb törvénytervezet átgondolatlanul a csendőrséget jelöli meg közbelépésre jogosultnak, azonban a csendőrség se nem jogosult, se nem kompetens vészhelyzetekben a közbelépésre, felszereltsége sincs hozzá, egyébként sincs tisztázva a feladatok, felelősségek elosztása, ahogy ezt a Nagyszebenbe tévedt medvebocs esete ékesen példázta.
Nyilván nem hallgatták el a medve-túlszaporulatot sem, „a miniszter asszonyt félretájékoztatják, a medve nincs veszélyben” – hangoztatták a megszólalók, és fontos lenne visszaállítani a kilövési kvótát, mind a szemben álló és valamiféleképpen érdekelt feleknek, mind pedig a lakosság érdekében.
A megyei tanácselnököket képviselő Sárkány Árpád Kovászna megyéből és Márton István Hargitából fenntartották a panaszosok álláspontját, amelyet, úgy tűnik, a miniszter asszony is magáévá tett, hiszen közmegelégedésre azzal zárta a tanácskozást, hogy az Alkotmány szerint előbbre való az ember élete és javainak védelme a vadaknál, ezért még az állatvédelemre vonatkozó uniós szabályozás sem élvezhet primátust. A beavatkozás engedélyezése várható (azaz a kilövési kvóta visszaállítása), bizakodtak a gazdák, de mindez csak tegnapig tartott, ugyanis a minisztereket testületileg lemondatták, így a tárgyalásokat lehet elölről kezdeni…
Használni fog ,mint halottnak a csók . A küldöttség tagjai inkább a miniszter asszonyt kellett volna magukévá tegyék ,az legalább eredmény lett volna . Talán még terepre is kijönne ,hogy a csapatnak újabb (ki) lövése lehessen .