Gyermeki lelkek az iskolai tanácsadó szobákban: válsághelyzetek és megoldások
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környeze...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A pszichológus a Vigadó Művelődési Ház SzabadTér programsorozatának keretében tartott előadást. A kérdés az volt, hogy mit tehetünk felnőttként, szülőként, pedagógusként, hogy megalapozzuk az önbecsülést és küzdőképességet gyermekkorban, és fejlesszük saját magunkban felnőttkorban?
A mesékben a hős számos nehéz próbatételen keresztül jut el a céljáig. Gyermekünknek felnövekedése során ugyancsak meg kell küzdenie a külső és belső sárkányokkal, vagyis a külvilág kihívásai mellett a saját félelmeivel, szorongásaival, kishitűségével, ellentmondásos érzéseivel, indulataival, vágyaival is, de a próbák alatt érik, fejlődik, válik egyre gazdagabbá a személyisége. Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása nem azt jelenti, hogy mindentől megóvjuk a gyerekünket, és mindent megteszünk azért, hogy elkerülje a negatív érzelmeket, hanem hogy segítünk ezeknek a megértésében, megélésében, és a nehéz helyzetek sikeres leküzdésében.
A pszichológus az előadást egy érdekes tanulmány bemutatásával kezdte: 2001-ben amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy mennyire ismerik a gyerekek a családi történeteket. Például azt, hogy hol ismerkedtek meg a szüleik, miért választották neki épp azt a keresztnevet, szóval olyan dolgokra voltak kíváncsiak a szakemberek, amelyekre a gyerek csak akkor tud válaszolni, ha a szülei elmesélték neki ezeket. A megfigyelések alapján kiderült, hogy minél több ilyen jellegű tudással rendelkeznek a kicsik, annál magasabb az önbecsülésük.
– A kutatók nagyon kíváncsiak voltak arra is, vajon mi köze van annak, hogy hol ismerkedtek meg a gyerek szülei, hogy miért választották az adott keresztnevet, ahhoz, hogy magas önbecsülésű, vagy magas rugalmasságú gyerekké, majd felnőtté tudjon válni. Erre az volt a válasz, hogy ennek a folyamatnak a mélyén nem áll más, mint az, amit intergenerációs énnek neveztek el, vagyis nem csak én vagyok egyedül a nagyvilágban, hanem ott van mögöttem egy történet, egy életmese – magyarázta Kádár Annamária. Majd hozzátette, hogy szüleink és nagyszüleink is mesehős módjára indultak el, megküzdöttek a különböző akadályokkal, a saját hétfejű sárkányukkal, és így vagy úgy, de megpróbáltak felmászni a saját életfájuk tetejére.
Azt is megtudtuk, hogy háromféle narratíva különböztethető meg: emelkedő, ereszkedő, illetve váltakozó, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket a történeteket hogyan meséljük el. A gyerekek önbecsülése és küzdőképessége érdekében fontos odafigyelnünk a rítusokra is. Lényeges, hogy tudják, mi miután következik – lehet rítus egy mese, egy vers, egy mozdulat is.