Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Don-kanyarban 1943. január 12- én végrehajtott orosz támadás és az így kikényszerített visszavonulás következtében életét vesztett, illetve nyomtalanul eltűnt mintegy százezer magyar katonára emlékeztek csütörtök este a sepsiszentgyörgyi Belvárosi Református Templomban, pénteken a sepsiszentgyörgyi Hősök temetőjében, szombaton a katrosai kettős keresztnél.
A Történelmi Vitézi Rend sepsiszéki állománya által szervezett csütörtöki főhajtás istentisztelettel vette kezdetét, melynek során nt. Papp Attila fohászkodott, hirdetett igét, és mondott imát az elhunytakért. Az irányunkba megnyilvánuló isteni gondviselés legkézenfekvőbb bizonyítéka, hogy nemzetünk e tragédia után is képes volt talpra állni – vélekedett a lelkipásztor.
A történteket vitéz Nagy Zoltán idézte fel, és hívta fel a figyelmet a tragédiát övező tévhitekre. Például arra, hogy a több mint 200 ezer fős hadsereget eleve a feláldozás szándékával küldték a Don-kanyarba, Hitler kedvéért. Felszerelésük ugyanis, szemben az oroszokéval, akiket Amerika látott el, valóban hiányos és korszerűtlen volt, az adott helyzetben viszont csak erre volt lehetőség, a frontra való kivonulás nem Horthy döntése, hanem Hitler parancsa volt.
Végezetül a Magyar Férfidalárda korabeli katonadalokat adott elő, majd a megemlékezők fáklyás menete a templomkertben felállított II. világháborús emlékműhöz vonult. Itt a Történelmi Vitézi Rend, a Vitézi Rend, a Magyar Erdélyért Egyesület, a Magyar Polgári Párt és a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit. A Vitézi Rend erdélyi törzskapitánysága péntek délután a sepsiszentgyörgyi Hősök temetőjében általuk állított emlékműnél rótta le kegyeletét a Don-kanyar hősei előtt.
Szombaton a Katrosában levő kettős keresztnél is megemlékeztek a doni csatában elesett vagy fogságba esett honvédekről, egy tizenöt fős csapat gyalog tette meg az utat Kézdivásárhelyről. A katrosai csárdánál találkoztak a Történelmi Vitézi Rend kézdi-, sepsi-, csík- és bardoc-miklósvárszéki állományának tagjaival, kiegészülve a Székely Virtus Hagyományőrző Huszáregyesület és a Kézdiszéki Székely Tanács képviselőivel, valamint más környékbeli megemlékezőkkel a bellői emlékhelyhez vonultak, ahol elsőként vitéz Szima Csaba a Don-menti harcok történetét idézte fel. Vitéz dr. Ambrus Ágnes, a rend kézdiszéki állományának kapitánya az élő emlékezet és lelkiismeret keresztjének nevezte a 2013-ban a 24. székely határvadász zászlóalj emlékére állított kettős keresztet, hangsúlyozva a küzdelmes múlt felvállalásának kötelességét: „Történelmébe beleszületik az ember. Sokszor ez nem a legszebb, legkönnyebb ajándék, ellenkezőleg, a legnehezebb. Aki ezt az ajándékot, bármilyen nehéz, nem értékeli, és abban a tévhitben él, vele kezdődött el minden, nem érdemel tiszteletet” – vélekedett Ambrus Ágnes. A megemlékezés Mike Bernadett alkalomhoz illő szavalatával, nemzeti imáink eléneklésével és koszorúzással ért véget. (Lásd még írásunkat a 7. oldalon.)