Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A maradék nyári melegben levett szalmakalapom mellől figyelem, mi mindent kell meghallgatnia derék-szép szeptemberünk közepén a dolgozó népnek. Itt a jelzős szószerkezetben valahogy kedvem támad aláhúzni a „dolgozó” jelzőt. Választások, szavazások közelednek ám, és mind a jelöltek, mind a szavazók a legjobbat akarják, így, szó szerint. Legjobbat azoknak, akik dolgoznak (vagy nem dolgoznak, és nem is fognak dolgozni soha tán), és hát a lehető legjobbat önmaguknak is, hiszen… hiszen.
Remek képviselőinket, szakembereinket sorolhatnám, de közismertek. Hallom ám azt az elképzelést is, hogy a hírhedt Bodok szállót át kell, át lehet alakítani az egyik képviselőjelölt szerint, aztán lakásokként benépesíteni a fiatalokkal. Mondom én magamban, hogy hiszen belakni könnyű, de hát addig s felújításkor kik állnak sorba? Kik kapják munka és pénz nélkül ott a lakást? Az őrkői városrész (mi más neve is van még?) lakossága beszáll(-ásol), új életet kezd. Na, nem munkahelyen, nem a Sapientia fakultásain.
Ige, ígér, igen, s aztán az igen de – ez a szócsalád összeáll közösségi vagy magánhaszonnal. Szóval építkezünk, és az természetes, hogy a képviselőjelöltnek építkeznie kell szellemiekben és vaskos anyagiakban is az ígérgetések mezején. Magam sietnék segíteni itt is, ott is, ám fölcsúcsosodnak emlékképeim az egykori Csíki negyed megszületésének idejéből. Ajaj, özönöltek be akkor a honfoglaló többségiek, aztán Sánta elvtárs egy őszinteségi magánzavarában kimondta, hogy bizony azok a beözönlők máig sem fizették a számlákat…
Ismét a jó felé terelem magam, s a használható emlékeimet el máig, a kampányig. Vajon a szavazási útmutatókat magyarul is írják majd? Köt, felköt, leköt, kötelesség, kötekedés – áldott anyanyelvünk. Vajon magyarul is kiírják-e Sepsiszentgyörgyön az ortodox főpapi lak megnevezését arany betűkkel? Mert annyi buktató van, s féltem a törékeny kezdőket, ne folytatnák ugyanott, ahol már annyit, de annyit buktunk itthon s magyarokként! Áldásra készen állunk felszenteletlen, megbűnhődvén már a múltat s jövendőt.