A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ez az úgynevezett elemi vagy szenzoros tudatosság, melyet eddig csak főemlősöknél figyeltek meg.
Andreas Nieder, a Tübingeni Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint eredményeik hozzájárulhatnak a tudatosság evolúciójának, illetve annak neurobiológiai korlátjainak alaposabb megértéséhez.
A tudatosság lényege, hogy egy élőlény tudatában van saját magával és az őt körbevevő világgal, ennek köszönhetően pedig kimagasló a döntéshozó és problémamegoldó képessége – a varjak mindkét területen igen jól teljesítenek. A gond az, hogy ennek felmérése rendkívül nehéz, ha az adott élőlény nem beszél. Az elemi tudatosság az általunk ismert tudatosság alapszintje, amely a jelen, illetve a közelmúlt és a közeljövő tudatos észlelését jelenti. A szakértők ezt a főemlősök agykérgéhez, az emlősagy egy réteges régiójához kötik. A madarak agya azonban sokban eltér az emlősökétől, az agykéreg helyén például nem egy rétegelt, hanem egy sima terület található.
Nieder és kollégái két kormos varjú segítségével igyekeztek felmérni, hogy a fajra is jellemző-e a szenzoros tudatosság. Az állatokat először arra képezték ki, hogy reagáljanak egy vizuális ingerre: ha az előttük lévő képernyőn megjelent egy fény, fejüket mozgatva kellett jelezniük, hogy azt észlelték. Egyes vizuális ingerek igen rövidek és halványak voltak, a varjak ezeknek csak egy részét vették észre.
A madarakat több tucat alkalommal összesen mintegy 20 ezer fényjel érte, a kísérlet során elektródákkal vizsgálták agyuk aktivitását. Az eredmények alapján amikor a varjak jelezték, hogy látták a fényt, a jelzés és az inger észlelése között nőtt az idegsejtek aktivitása. Ez arra utal, hogy az idegsejteket befolyásolták az állatok szubjektív tapasztalatai.
Az eredmények azt sugallják, hogy a tudatosság nem feltétlenül kötődik az agykéreghez. Elképzelhető, hogy az elemi tudatosság a vártnál gyakoribb a madaraknál és az emlősöknél.
(24.hu)