Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Felkelt a nap hétfőn, és azóta minden reggel, hét óra környékén. Igaz, nem mutatja magát, elbújik a szürke felhők mögé. Talán szégyenkezik, talán úgy gondolja, nem érdemeljük meg, hogy ránk engedje meleg sugarait. Talán csak együtt érez azokkal, akiknek szintén be kell húzniuk farkukat az elmúlt hetek csúfossága miatt.
Mert rengeteg szenny és mocskolódás ömlött szembe velünk a közösségi – és igen, igazad van olvasó, néha a hagyományos – médián keresztül is, te Jóisten! Hány meg hány ember veszekedett azon, hogy az egyik párt így, a másik párt úgy, a polgármester így is-úgy is, és megannyi politikus, aki nem akart személyeskedni, de… Mennyi gúnyos videót, hosszú lére eresztett monológot láthattunk-hallhattunk. Voltak, akik rokonaikkal, barátaikkal is összevesztek, mert az egyik változást, a másik pedig a megszokottat akarta.
Akartak. Sokan sokfélét. Megreformálni mindent, helyrehozni a régen elrontottat, megmutatni, hogy lehet jobban, szebben, ügyesebben. De aztán az akarat elszállt, megváltozott, felöltötte a jól megszokott stílust, azt a „ó, menjen el más szavazni, egy voks mit sem számít, nekem úgy is mindegy, csak éppen XY ne nyerjen” formát. Kézdivásárhelyen a részvétel a harminc százalékot sem érte el, és Sepsiszentgyörgy sem büszkélkedhet. Az országos negyven valamennyi százalékos részvételi arány sem arról árulkodik, hogy az emberek tisztában lennének vele: ilyenkor hatalom van a kezükben. Ezzel ellentétben, és egy kicsit büszkén ki is húzom magam, Szentléleken, ahol az emberek nem választani, csak szavazni mentek a polgármesterre, nagyobb arányban vettek részt a helyhatóságin.
Üzenem a fotelbetyároknak, a kommenthuszároknak, ne várják föntről a megoldásokat. Az én véleményem az – kövezzen meg, aki szerint tévedek –, sosem lesz jobb semmise, amíg mi, úgymond idelent mindenben a rosszat keressük, a vélt rossz ellen pedig nem teszünk. Menjünk el szavazni, választani, mert ebben rejlik az erőnk. És ezt a fajta magatartást, hogy „tegye meg más, én csak mondtam”, felejtsük már el!
Jól hangzik amit leírt kedves Barbara. Ugyanezt hajtogatják más médiákban is. A gond csak a listás szavazással van. A jelölteket a és listán elfoglalt helyüket a PÁRT szabja meg, és az új emberek, akiktől változást lehet várni, a lista végére kerülnek, az elején mindig olyanok vannak akik már évtizedek óta a PÁRT hű tagjai, és azt helyzetet hozták létre amelynek a megváltoztatását szeretnénk. Ha be szeretnénk juttatni egy új embert, akkor nincs rá lehetőség, mert előtte bejutnak a régóta ott lebzselő alakok, akiknek a PÁRT-oz valo hűség az egyetlen „erényük”. Egyénenként kellene lehessen szavazni a jelöltekre, akkor lenne igazi választás. Nekem például három jelöltnek a programja tetszett, de egyikük sincs az első ötben – legalább.