A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az amerikai űrhivatal kedden hozta nyilvánosságra új irányelveit az Artemis holdraszállási programmal kapcsolatban. A szabályok az 1967-es világűrszerződésen és más megállapodásokon alapulnak. Az úgynevezett Artemis-egyezséget eddig nyolc ország írta alá.
Az alapító tagok között szerepel az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Olaszország, Japán, Luxemburg, az Egyesül Arab Emírségek és Nagy-Britannia. Jim Bridenstine, a NATO igazgatója azonban arra számít, hogy további országok is csatlakoznak majd. A NASA tervei szerint 2024-ben szállhatnának le ismét űrhajósok a Holdon.
Bridenstine hangsúlyozta, hogy a világűrkutatás történetének legnagyobb szabású koalíciója jöhet létre, ami egyúttal a jövőbeli Mars-expedíciók útját is kikövezheti.
Mike Gold, a NASA nemzetközi és ügynökségek közötti kapcsolatokért felelős főnöke szerint „nemcsak az fontos, hogy űrhajósaink eljussanak a Holdra, hanem az is, hogy magunkkal vigyük oda az értékeinket is”.
Az első számú szabály szerint mindenkinek békével kell érkeznie. A titkolózás tilos, minden felbocsátott objektumot azonosítani és regisztrálni kell. Minden tag egyetért abban, hogy űrhajós vészhelyzet esetén segítséget nyújtson.
Az űrben használt rendszereknek univerzálisnak kell lenniük, minden felszerelésnek kompatibilisnek kell lennie, és a tudományos adatokat meg kell osztani egymással.
A történelmi helyszíneket meg kell óvni, és bármilyen keletkező űrszemetet megfelelő módon ártalmatlanítani kell. A holdjárók és más űreszközök küldetését nem veszélyeztetheti, hogy mások túl közel kerülnek hozzájuk. A szabályok megszegőit távozásra szólítják fel – hangsúlyozta Bridenstine.
Mindeddig csak az Egyesült Államok küldött embert a Holdra: 1969 és 1972 között 12 amerikai űrhajós járt az égitesten.
Oroszország egyelőre kívülről szemléli a fejleményeket. Dmitrij Rogozin, az orosz űrhivatal vezetője hétfőn egy nemzetközi űrhajózási kongresszuson arról beszélt, hogy az Artemis-program túlságosan Amerika-központú, és ő inkább a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló együttműködési modellt részesítene előnyben.
Az űrkutatásban szintén élen járó Kína teljesen kimaradt az egyezményből. A NASA ugyanis, legalábbis egyelőre, semmiféle kétoldalú megállapodást nem köthet az ázsiai országgal.
(MTIÖ