Közömbös lakástulajdonosok

Erdélyben és Romániában 9,1 millió olyan ingatlant tartanak nyilván, amelyek állandó vagy ideiglenes lakhelyként használatosak. A lakás, lakóház fölötti tulajdonjog részaránya meghaladja a 95 százalékot, ez listavezetői helyet jelent az Európai Unióban (Ausztria és Svájc például ötven százalék körül áll, ott a bérlakás, illetve lakásbérlés az elterjedt szokás).

A bukaresti illetékes hatóságok az utóbbi évtizedekben több kísérletet tettek arra, hogy biztosítások megkötésére, befizetésére ösztökéljék a lakástulajdonosokat. Megjelent a „kötelező lakásbiztosítás” törvénye, többször módosították, pénzbírságokkal riogatták a lakosságot, de a biztosítás ma is fakultatív, állítólag még senkit sem büntettek a lakásbiztosítás hiánya miatt.

A lakásbiztosítások ügyvitelével, országos összehangolásával felruházott fővárosi székhelyű hivatal (PAID) nyilvántartásai szerint jelenleg a 9,1 millió tömbház-lakásból, telkes házból, lakóhelynek is használt nyaralóból alig 1,7 millióra kötötték meg a természeti csapásokra (tételesen: földrengés, árvíz, földcsuszamlás) vonatkozó biztosítást. A tapasztalat azt mutatja, a lakosság jelentős hányadának a törvénnyel és a szerződés szövegével szemben az a fő kifogása, hogy a három természeti csapás közül a földcsuszamlás és árvíz veszélye több millió lakást egyáltalán nem érint, pláne tömbház-lakásokat. A PAID vezetői, ügyintézői viszont arra figyelmeztetnek, az 1977. évihez hasonló vagy annál erősebb romániai földrengés veszélye fennállhat, és súlyos rongálódások esetén az érintett tulajdonosok nem számíthatnak a kártérítésre, illetve annak bizonyos értékű részére, ha nem kötöttek természeti csapások okozta károk esetére érvényes biztosítást. A tűzvészre, betörésre vonatkozó biztosítás ugyanis ezt a kategóriát nem fedi.

(bl)