Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja!
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismert...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A leírásokból fennmaradt, hogy Fekete 1835-ben, Szent Mihály havában a vargyasi Szőts Péter barlangi vezető segítségével tábort vert a barlang egyik járatában, felkutatta azt, és elkészítette a járatrendszer alaprajzát. A barlang hosszát 400 ölben (756 m) adta meg. A főjáratokat számokkal, a mellékjáratokat betűkkel jelölte, szénporból készített festékkel. Több jelzését, kézjegyeit ma is látni a barlang falain. A barlangról készült leírása és térképe 1836-ban jelent meg nyomtatásban, a térképet később Orbán Balázs is publikálta.
1853 májusában Jókai Mór is meglátogatta a Vargyas-szorosban fekvő Nagybarlangot, méghozzá Fekete István vezetésével. Jókai zseniális különcnek nevezte a mérnököt, aki, mint írta, „a legnagyobb tudományos képzettség mellett a legvégsőbb szegénységben élt”, mellesleg szinte élvezte a szegénységet, ahhoz hű akart maradni.
„Meghívást úri asztalhoz nem fogad el, nincs ékesen szólás, mely őt rábírhassa, hogy ételben, italban részt vegyen”– írta róla Jókai.
Feketének egyetlen szenvedélye van, és ez a barlang, „annak üregeit járja, fürkészi untalan, hetekig ellakik benne és annyira ismerős annak minden kövével, hogy fáklya nélkül is végig tudná azt járni” – tudhatjuk meg továbbá a barlang első feltérképezőjéről.
Jókai leírásából a barlangról egyéb érdekességek is kiderülnek. Például, hogy ostrom idején, amikor az ellenség elöl ide menekültek a közeli falvakból, a barlang harmadik terme volt a székely nők fekhelye, veszély idején ők ott aludtak gyermekeikkel együtt. A negyedik teremben álltak a kőhombárok, ahol a gabonát tartották, az ötödikben pedig a szónokszék, ahonnan a papok Isten igéit hirdették. „A hatodik teremben a falak gót boltozata ezüst porral s kristály csapokkal látszik takarva, a hetedikben pedig halom csontok vannak lerakva: óvilági, ismeretlen állatok agyaras állkapcái, roppant medvefők, s olyan csontok egy gömbölyű halomban, mint az embereké, csak sokkal kisebb arányúak” – festette le az író a látottakat.
Fekete István mérnök nevét ma egy kisebb terem őrzi a Nagybarlangban. 1931-ben négy vármegye természetbarátainak, valamint az Erdélyi Kárpát-Egyesület akkori elnökének, dr. gróf Logothetti Oresztnek a részvételével Orbán Balázs-emlékünnepélyt rendeztek a barlangnál, mely barlang azóta a székelység nagytekintélyű kutatójának, etnográfusának nevét (is) viseli.
Jó volt olvasni, néhány fotó színesebbé tette volna az írást.