Tamás Sándor: Rajtunk, magyarokon múlik, hogy a nacionalista Tîrnoveanu mandátumhoz jut-e Háromszéken (X)
Elkezdődött a 2024-es szuperválasztási év második félidője. Háromszék felkészült jel...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„Románia elnöke kijelöl egy jelöltet a miniszterelnöki tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párt, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen többség, a parlamentben képviselt pártokkal” – ennyit ír az alkotmány.
– Ez azt jelenti, hogyha van abszolút többség, akkor kötve van az elnök keze, de ha nincs, azt csinál, amit akar. Ha ő úgy értékeli, hogy az ötödik helyen végzett párt elnöke lesz képes parlamenti többséget kialakítani, azt nevezi ki miniszterelnöknek, és ezt semmivel nem kell megindokolnia. Ha nem sikerül kormányt alakítani, ismét kinevezheti, akár ugyanazt a személyt is, és ha másodszor is elbukik, feloszlathatja a parlamentet, és előre hozott választásokat írhat ki anélkül, hogy esélyt adjon az első helyen végzett, mondjuk 48 százalékos támogatottsággal rendelkező párt vezetőjének. Az elnök bizalommal számíthat arra, hogy a második javaslatát elfogadják, mert nem sok képviselő kockáztatja meg, hogy megszerzett mandátumát ismét vásárra vigye egy újabb választáson – magyarázza a törvényt és a hátteret Puskás.
Elmondta: a hatalom akkor kezdett „elcsúszni” az államfő felé, amíg ő is az alkotmánybíróság tagja volt. A taláros testület a Puskás Bálint különvéleménye ellenére fogadta el a fenti alkotmányos cikkely azon értelmezését, miszerint az államfő, ha nincs abszolút többség, saját belátása szerint azt nevez ki miniszterelnöknek, akit képesnek lát arra, hogy stabil parlamenti többséget alakítson ki.
Jo hogy ennyit tanult Puskas ur is amig ott volt az alkotmany birosagon es jo hogy most nincs ott.