Nem (csak) a pénz a megoldás

A koronavírus-világjárvány ráirányította a figyelmet az egészségügyre szánt kiadások fontosságára. E tekintetben országunk rosszul teljesít, hiszen az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat napokban közzétett adatai szerint uniós viszonylatban Románia költi a legkevesebbet lakosonként az egészségügyre.

Az ország 2018-ban mindössze lakosonként 580 eurót költött egészségvédelemre, miközben az uniós átlag 2982 euró volt. Az egy főre jutó egészségvédelmi költségek Dániában voltak a legmagasabbak, ahol ez közel tízszer több mint Romániában, hiszen egy főre 5260 euró jutott, a listavezetők közé tartozik még Luxemburg 5220 euróval és Svédország 5040 euróval. Másik megközelítés, hogy az unió tagországai mennyit fordítottak egészségügyre a bruttó hazai termékükből (GDP). Az Európai Unió átlaga 9,9 százalék volt, és Románia ezen a téren is leszakadt, hiszen a GDP-je alig 5,6 százalékát fordította egészségvédelemre. A GDP-arányos ráfordítások tekintetében Németország a listavezető, amely a GDP-je 11,5 százalékát költötte egészségügyre, Franciaország 11,3 százalékot, Svédország 10,9-et.

Bár első ránézésre aggasztó, hogy Románia más országokhoz képest keveset költ egészségvédelemre, a lemaradás mégsem olyan nagy. Ennek egyik magyarázata, hogy az Eurostat most nyilvánosságra hozott statisztikája a 2018-as adatokat veszi alapul, ám Románia az elmúlt két évben megnövelte az egészségügyre fordított összegeket, ami a GDP 6 százalékát megközelíti, miközben a többi országban ez a korábbi szinten maradt, tehát valamelyest sikerült behozni a lemaradást. Az uniós országok egészségügyi kiadásainak összehasonlítása azért is sántít, mert figyelembe kell venni a vásárlóerőt is, hiszen minden országban más az egészségügyi szolgáltatás költsége, hívta fel a figyelmet Lorenzovici László. Az orvos és közgazdász végzettségű egészségügyi elemző rámutatott: száz euróval, amit a beteg vagy az egészségbiztosító kifizet, nem ugyanannyi egészségügyi szolgáltatást lehet igénybe venni Romániában, mint Dániában, tehát az ország lemaradása a listavezetőhöz képest nem tízszeres, hanem ötszörös.

Lorenzovici arra is figyelmeztet, hogy az még nem oldja meg a hazai egészségügyi ellátás hiányosságait, ha megkétszerezik a forrásokat, ahhoz a pénzeket hatékonyan kell felhasználni. A szakértő ezt azzal érzékeltette, hogy hiába kétszerezik meg az összeget, nem lesz jobb az egészségügyi ellátás, ha a pénzből kockaköveket vásárolnak a kórházak udvarára. A lényeg, hogy az egészségügyre fordított kiadásoknak milyen hatása van a lakosság életminőségére és a várható időtartamra. Másrészt sok feltételnek kell teljesülnie, hogy jól működjön az egészségügyi rendszer, például hiába van pénz, ha a világpiacon nincs elérhető lélegeztetőgép, vagy nincs elég oxigéntermelői kapacitás.