Próbálnak segíteni, de…

Három minisztérium közös pályázat által hívott le uniós pénzeket arra, hogy azonosítsák a krízishelyzetben levő, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetűek problémáit, és azt a megfelelő intézményeknek jelezzék, illetve csökkentsék a szegénységet. Háromszéken Ozsdola és Zágon vállalkozott arra, hogy belép a projektbe, ezzel felvállal bizonyos kötelezettségeket, de a járvány miatt amúgy is nehézkes lebonyolítás egyik településen jobban, másikban kevésbé működik. A Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ (KMENTK, románul: CJRAE) igazgatója, Szőcs Levente beszélt a részletekről.

Az oktatási, munkaügyi és egészségügyi minisztérium közös pályázatáról van szó, amelyben több megyei intézmény (többek között a szociális ellátási és gyermekjogvédelmi vezérigazgatóság, a szociális kifizetési ügynökség, közegészségügyi igazgatóság) is részt vesz, és amelynek kivitelezésére felkérték a megyei erőforrás központok vezetőit, vállalják el a koordinátori–szakértői szerepet. Történt ez két héttel a járványügyi szigorítások, azaz a márciusi szükségállapot kihirdetése előtt.

Az elvárások szerint a településeken fel kell állítani egy integrált helyi csapatot, amelyben részt kell vennie egy egészségügyi asszisztensnek, a szociális referensnek, egy iskolai tanácsadónak (általában pszichológus) és egy iskolai mediátornak.

– Próbáljuk észrevenni, hol tudunk segíteni, illetve különböző eszközöket kidolgozni, amelyekkel segítünk a hátrányos helyzetű családoknak, gyerekeknek. Tulajdonképpen stratégiákat dolgozunk ki, van annyi szabadsága egy csapatnak, hogy megválogassa, hol lép közbe, mert felsőbb utasításra inkább szociális felméréseket kell készíteni, eljárási módokat, procedúrákat próbálnak letesztelni – magyarázta Szőcs Levente.

Ozsdolán konkrétan két problémát ajánlottak figyelmükbe: egy utcácskában nincs vezetékes víz, ezért nem lehet tisztálkodni, megtetvesednek a gyermekek, emiatt kimaradnak az iskolából. Másik jelenség, hogy a fiatalok körében elterjedtek bizonyos nemi betegségek, ezért az iskolapszichológussal, az iskolai mediátorral és az asszisztenssel szexuális felvilágosító kampányt szerveztek, főleg a fiatal lányoknak. Ehhez azonban pénzalapot nemigen biztosít a projekt, ahogy más, gyakorlati tevékenységekhez sem.

Ilyen körülmények között teszi meg az erőforrás központ, ami rajta múlik, például saját szakterületén belül maradva, azonosítja a speciális nevelési igényű gyerme­ke­ket, összeállítja a besoroláshoz szükséges dokumentációt, amit az írástudatlan szülők nem tudnak elintézni. A tanárokat is segítik tanácsokkal, hogyan kell bánni ezekkel a gyerekekkel.

Zágonban az integrált helyi csoport lényegében egy iskolai tanács­adóból áll. Bár a helyi tanács határozatban döntött arról, hogy belép a pályázatba, utólag visszalépett. Olyan kötelezettségnek kellene eleget tennie, hogy 5 évre szerződtet egy szociális referenst, a referenseknek viszont szociális munkás egyetemi végzettséget írnak elő, viszont ez egy hiányszakma, és falura még kevésbé lehet megfelelő személyt találni. Ozsdolán szerencsére éppen egy ezen a szakon mesterizett hölgy dolgozik a területen, és rendkívül értékelik hivatásszerűen végzett munkáját, de nem lehet alkalmazni.