Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Zoé, kérlek, segíts nekem egy picit, óriási gondban vagyok! Nagyon gyorsan közeledik a karácsony. Miként tudjuk megírni az angyalnak a levelet, és hogyan tudjuk neki elküldeni? – hajoltam le hozzá.
Azonnal felcsillant a szeme, szemöldöke pedig majdnem a plafonig ért, amikor óvatosan visszafektette a tavaly karácsonyra kapott, és azóta is féltve őrzött babáját az ágyába, majd megfordult, fülig érő szájacskájával elkezdett okítani: „Kitalálsz egy bármilyen listát. Mondjuk: táska, unikornisos ágynemű, házicipő, színes ceruza és kesztyű. Fontos, hogy a Mikulástól előtte csak narancsot, banánt, kivit, almát, mandarint, csokit és szaloncukrot kérj! Ha megvan a lista, úgy fogjuk elküldeni, hogy először összecsomagoljuk, utána meg kirakjuk az ablakba, és másnap, mire felkelünk, elvitte!”
Látta a kétkedést az arcomon, és mielőtt még rákérdezhettem volna, ugrott is az ölembe, hogy csengő hangján tovább magyarázza: „Másnapra muszáj elvigye, anya! Amikor pedig december 24-én megjön az Angyal, és megérkeznek a csomagok, az ajándékok, kibontjuk, és megörülünk nekik. Aztán megköszönjük, majd használjuk. Utána pedig énekelünk karácsonyi énekeket, imádkozunk, és boldogok vagyunk.”
Ennyire egyszerű, csak meg kell írni, elküldeni és örülni neki! Aranyat érő lelkesedése után az én kíváncsiságomat sem lehetett lecsillapítani. Magamhoz öleltem, és mint a friss forrásvizet, úgy ittam a szavait. Azt mondta, ha nem kapnánk meg valamit a listáról, akkor sem kell elszomorodni, azt meg is lehet ám vásárolni. Nem nehéz, kigyűjtöd a pénzed, megkéred anyát vagy apát, hogy vigyen el a kedvenc játékboltodba, és megveszed. Ha pedig több ajándék érkezik, mint ami a listán volt, akkor adunk belőle másnak, mi megelégedünk azokkal, amik nekünk tetszenek.
Megvárta, míg egy könnyes puszi csattan az izgalomtól kipirosodott arcán, és már rohant is vissza a babaházához. Én pedig büszkén, boldogsággal telve kezdtem el begyúrni a harmadik adag mézes masszát a pogácsához, mert az idei karácsonyi ajándékomat épp ebben a három nyugodt percben kaptam meg. Tiszta lelkű és óriási szívű, legkedvesebb, 7 éves barátom szavaiból inspirálódva, megtörtént események alapján.
Deszke Kriszta