Gazda Klára kapta a Háromszék kultúrájáért díjat

Gazda Klára néprajzkutató, egyetemi tanár kapta idén a Háromszék kultúrájáért díjat, amelyet hagyományosan a magyar kultúra napján adnak át. A díjat a koronavírus-járvány miatt Gazda Klára pénteken otthonában vette át, családtagok jelenlétében. A Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által alapított díjat olyan háromszéki személyiségek kapják, akik több évtizeden keresztül meghatározták a térség kulturális életét, akik tevékenysége túlmutat a szakmájukon, hivatástudatukkal, kitartó munkájukkal egész közösségünket szolgálták.

„Olyan személyiséget díjazunk idén a magyar kultúra napja alkalmából, aki nemcsak az erdélyi néprajztudomány kiemelkedő alakja, hanem egyetemi tanárként meghatározó személyiség volt generációk számára. Gazda Klára életműve, munkássága az egyetemes magyar kultúrát gazdagítja. Székelyföld viselettörténeti kutatásában elért eredményeiért, Háromszék tárgyi néprajza területén végzett pótolhatatlan gyűjtéseiért, a népi kultúra jelentésrétegeinek feltárásában végzett fél évszázados úttörő munkásságáért Kovászna Megye Tanácsa Háromszék kultúrájáért díjjal tünteti ki. Klára asszony idén tölti a 77. születésnapját, mindig hittel és odaadással élt és dolgozott a magyar kultúráért. Ezt a hitet és odaadást, a meg nem alkuvást és szakmai tudást szeretnénk megköszönni ezzel az elismeréssel” – fogalmazott Tamás Sándor, aki járványhelyzet miatt otthonában köszöntötte a díjazottat, átadva az oklevelet.

Gazdag Klára néprajzkutató, egyetemi tanár megköszönve az elismerést, elmondta, büszke arra, hogy a díjat éppen a magyar kultúra napján kapta meg. „Számomra a magyar kultúra nagyon fontos, része az életemnek, ezen nevelkedtem. Igazából természetes módon büszke vagyok arra, hogy ebben a kultúrában nőhettem fel és ezzel vagyok közvetlen kapcsolatban. Számunkra az is mindig nagyon fontos volt, hogy háromszékiek vagyunk, ahogy maga a székelység is” – hangsúlyozta a néprajzkutató.

„Gazda Klára több mint két évtizeden keresztül a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményét gyarapította, rendezte, tudományos igényű feldolgozását végezte-irányította. Emellett sokat idézett, megismételhetetlen, örök érvényű eredményeket ért el a tárgyi kultúra – jelesül a székely népviselet – kutatása és a letűnő korok gyermekvilágának népi játékokon keresztül történő rekonstruálásra terén. Szakmai irányultságára, kutatói tartására, tudományos szemléletére a családi szellemi erőtér – a reggelente forradalmi ötletekkel ébredő édesanyja; testvérei: Gazda László helytörténész és Gazda József szociográfus; sógornője: Gazdáné Olosz Ella textilművész; illetve férje: Demény István Pál folklorista bevallottan nagy hatást gyakorolt, de a gyakorlóévek során tanult Kónya Ádámtól, Székely Zoltántól, Faragó Józseftől és dr. Kós Károlytól is” – idézi fel Kinda István a Gazda Kláráról szóló laudációjában. A BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén 1991-től kezdett tanítani. „A tárgyi kultúra oktatójaként szerepe volt abban, hogy a kolozsvári néprajzi tanszék a Kárpát-medencei magyar néprajztudomány legszínvonalasabb tudományos műhelyévé nőtte ki magát. A közismertté váló klasszikus mesternégyes: Gazda Klára, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos és Tánczos Vilmos a magyar néprajztudomány valamennyi területét magas fokon művelte és oktatta. (…) A mai erdélyi, székelyföldi múzeumokban dolgozó néprajzos muzeológusok büszkék arra, hogy a tárgyi kultúrával kapcsolatos ismereteik alapját Gazda Klára tette le nagy odaadással” – írja róla Kinda István, aki ugyancsak tanítványa volt.

Nyugdíjazása óta ismét Sepsiszentgyörgyön él, folyamatosan alkot, hamarosan megjelenik legújabb könyve a zabolai Mikes család uzoni ágának családtörténete, a Főnemesek a múló időben című kötet, ugyanakkor szeretné folytatni a népi gyermekjátékok szimbólum rendszerének feltárását is.

Idén a Kovászna Megyei Művelődési Központ és Kovászna Megye Tanácsa a megszokottól eltérően az online térben mutatta be ünnepi gálaműsorát. Ennek keretében Orbán Ferenc, Gábor Szabolcs és Gyergyai Szabolcs megzenésített verseket adott elő. Bemutatták a középiskolás szónokverseny díjazottjainak – Moroianu Anna, Rancz-Gyárfás Hanna, Vass Ágota és Gáspár Bernadett – szónoklatait. Megtekinthető volt a Gazda Klára életpályáját bemutató portréfilm – alkotók: Bartók Emese, Gazda Enikő, Somogyi Csaba –, valamint bemutatták a Sípok hangja címmel a Háromszéken fellelhető hangszerekről szóló riportfilmet is – alkotók Vargyasi Levente, Szőts P. Zsuzsa, Lőfi Gellért.

(Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája)