Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A demokráciáról Székely János azt írta, hogy vannak hibái, de a politikai rendszerek között a legjobb. Romániában néha csak a demokrácia csírái bújtak elő, reális népuralom sosem volt. Ilyen kezdetnek könyvelhettük el a több mint negyedszázada történt változásokat.
Igaz, az utolsó két államelnök, Traian Băsescu és Klaus Iohannis minduntalan a demokráciáról beszéltek, de tetteik ellentmondtak ennek. Diktatorikus módszerekkel, a jogállam alapszabályait áthágva nem lehet demokráciát létrehozni. Már Băsescu elkezdte a népuralom kezdetleges csíráit elfonnyasztani, amikor a jogállamiságot megsértette az ügyészség és biztonsági szervek hatásköreinek összekavarásával. Már az nem volt teljesen alkotmányos, hogy az ügyészt a védő és sokszor a törvényszéki bíró felé helyezte, és az egészet a politikum, pontosan az államelnök irányította. Sokszor ő döntötte el, ki került rács mögé, és ki jön ki onnan.
Utódjától, Klaus Werner Iohannistól a nép azt remélte, hogy tényleges demokráciát vezet be. Hiú ábrándnak bizonyult! Már akkor érezni lehetett, amikor nem állt ki az ellenfelével az államfői helyért az elgondolásaikat összemérni. Főleg mikor másodszorra indult az elnöki címért, még akkor is, amikor tudta, hogy a másik félnek kevés esélye van nyernie, félt, hogy elszólja magát. Pedig a háta mögött a német kancellár, Angela Merkel állt, és a román biztonságiak támogatták. Aztán jöttek sorban az alkotmányos előírások, amelyeket egyszerűen nem vett figyelembe. Diktátornak, esetleg királynak érezte magát, és azt hitte, ebben az országban csak az alkotmányban szerepel a parlamenti demokrácia.
Szóval az úgynevezett népuralom csak külsőségekben van jelen mindmáig. Olyannyira elvetették a demokráciát, hogy még az egyedi jelzőt is elhagyták mellőle, amellyel a balkáni, hogy ne írjam: mitikás beütéseket enyhítették addig. Eljutottak odáig, hogy az ország egyik legnagyobb pártja (a liberálisok) sem akart kiállni a választási csatába. Ezt a pártot, a legfőbb törvényt áthágva, annyira ő vezeti, hogy az EU intézményeiben is felfigyeltek erre. Holott Klaus Iohannisnak nemcsak a szavazók, sőt, az adófizető polgárok felének, hanem az egész románság elnökének kellene lennie. És sajnos az erdélyi magyarságé is…
Demokrácia nem is volt és nem is lessz.Ezen túl még inkább a popor be fogja a pofáját és azt csinál a mit diktálnak neki. A maszkot sem jó szántunkbol hordjuk .