Háromszék 2030

A megyei tanácsosok októberi beiktatása óta eltelt 100 nap apropóján a Kovászna megyei önkormányzat vezetősége beszélgetésre hívta az új­ság­írókat, melyen egyúttal tágabb keretbe is helyezték azt, ami ebben az időszakban történt.

A megyei tanács üléstermében tartott megbeszélésen Tamás Sándor tanácselnök, Henning László és Jakab Barna alelnökök, valamint Kovács Ödön megyemenedzser vettek részt. A részlet gazdagon felvázolt fejlesztési terveket hasonló összetettségben egy cikkben lehetetlen felmutatnunk, de következő lapszámainkban visszatérünk majd egy-egy témára.

– A vezetőségnek fontos, hogy folyamatos, élő kapcsolat maradjon a választások után is a helyi közösségekkel, az önkormányzatokkal, és ezért a közeljövőben a megye minden településére ellátogatnak, továbbá online konzultációk keretében is kikérik a lakosság véleményét – ígérte Tamás Sándor tanácselnök. Ez a folyamat már idén januárban elkezdődött, januárban sikerült Illyefalvára, Rétyre és Kökösbe ellátogatni.

Az év elejét meghatározza a „birkózás” a kormánnyal az országos költségvetés helyes elkészültét befolyásolandó, itt a gyermekjogvédelmi és szociális ellátórendszer büdzséje az egyik sarkalatos pont, amelynek fenntartását az utóbbi időben könnyedén az önkormányzatra pöccintette a kormány, de elmulasztotta saját részét biztosítani, vagy csak részlegesen, üggyel-bajjal állta fizetési kötelezettségét. Ez a megye költségvetésének 30–40%-át jelenti, vagyis egyik legfontosabb feladatát – tudtuk meg.

A 100 nap alatt a megyei tanács belső működési folyamatait is optimalizálták, megerősítették a szakmaiságot annak a célnak alárendelten, hogy a nagyobb infrastrukturális fejlesztések, az új európai finanszírozási ciklus és a kormányba lépés kihívásainak megfeleljenek, lehetőségeit a legjobban kihasználják. Ezek a lehetőségek mint célok a Háromszék 2030 tízéves tervben szerepelnek.

Több évi munkát jelent a háromszéki egészségügyi ellátás teljes újragondolása, amely már tavaly elkezdődött, mikor a járványhelyzet elején kiderült, mennyire nincs kommunikáció az egyes kórházak között, részletezte Henning László alelnök. Most már egy rendszerbe kapcsoltan működnek az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények, és létezik egy partnerség a kovásznai, bodzafordulói, minisztériumi alárendeltségben levő kórházakkal is, sőt a brassói sürgősségi kórházzal is. Párhuzamosan a háziorvosi rendelők fejlesztésére is gondot és pénzt fordítanak a helyi önkormányzatokkal együtt, hiszen a kórházak sürgősségi osztályai nélkülük igen nehézkesen működnek és vice versa. Tennivaló még bőven van a meglévő hálózattal is, ugyanakkor épülne – egyebek mellett – egy új multifunkcionális egészségügyi központ is a Málnásfürdőre költöző Út és Híd Rt. által felszabadított 3 hektáros területen.

Ami a nagy infrastrukturális fejlesztéseket, útjavításokat illeti, a jelenleg Erdővidéken folyó munkálatok célja kinyitni e tájegységet Brassó, Udvarhely és Kolozsvár irányába. Arról, hogy jelenleg milyen stádiumban vannak az egyes útszakaszokon a munkával, Kovács Ödön számolt be. Hosszú távon a megye különböző régióiban kiegyensúlyozott módon útépítések és modernizálások vannak tervben, másfél év alatt például a Nagyborosnyó és Bodzaforduló közötti útszakasz is megújul, illetve Kézdiszentlélektől Lemhényig még okos világítással, átjárókkal és bicikliúttal is ellátják az utat. A városok körül körgyűrűk épülnek, és a sztráda is felkerült a közeljövő térképére.

A vidéki élet színvonalának, megtartó erejének növelését és a fiatalok itthon tartását tíz programmal segíti az önkormányzat: a falusi kultúrotthonok, könyvtárak, sportbázisok, rendelők felújítása tartozik ide, de a délutáni oktatásba, a helyi önkéntes tűzoltók felszerelésébe és játszóterekbe is sokat fektettek és fektetnek.