A méhnyakrák szűrhető!

Kedden délután Esztelneken két egészségügyi témájú előadást hallgathattak meg az érdeklődők: dr. Szász Szabolcs Csaba a méhnyakrákról, dr. Farkas Hunor Pál pedig a koronavírus elleni oltásról beszélt, közérthetően. Amint a kézdivásárhelyi városi kórház orvosai is megjegyezték: a lakosság kiemelkedően fogékony volt, nagyon sokan rászánták az időt, hogy első kézből, biztos forrásból tájékozódjanak, és ne a közösségi média megalapozatlan „hírei” alapján.

Az előadások célja az volt, hogy az átlagember számára is érthetően, az orvosi szaknyelvet amennyire lehetséges, leegyszerűsítve, laikusok számára is befogadható példákkal közelítsék meg a témát. Az évi rendszerességgel megejtett nőgyógyászati vizsgálattal, kenetvétellel nagy biztonsággal szűrhető, megelőzhető a méhnyakrák, abban az értelemben, hogy időben elcsíphető a betegség, és a kezdeti stádiumokban viszonylag egyszerű eljárással száz százalékosan eltávolíthatók a kóros szövetek – így foglalható össze dr. Szász Szabolcs Csaba szülész-nőgyógyász előadásának a lényege. Mindössze évi egy rövid vizsgálattal túlzás nélkül életet menthetnek az orvosok, ehhez persze az szükséges, hogy a nők ne hanyagolják el, és saját érdekükben menjenek el a szűrésre.

– A belső női nemiszervekhez tartozó, fordított körte alakú méhnek három részét különböztetjük meg, a fundus feladata a terhesség kihordása, egy izmos szerv, amely képes a magzat növekedését követni, vele együtt tágulni, valamint a menstruációs ciklusban van szerepe. A méhnyak és a fundus közötti részt ismusnak nevezzük, nőgyógyászati szempontból azért fontos, mert nagyon kicsi a vérellátása, ezen a részen ejtenek bemetszést császármetszés alkalmával. A méhnyaknak két részét különböztetik meg, ezek közül elsőként a hüvelybe belógó részén alakul ki olyan elváltozás, amely a későbbiekben a méhnyakráknak nevezett betegséghez vezet – indította az előadást a szakorvos.

Románia Európa viszonylatában a szomorú vezető helyen van mind a felfedezett méhnyakrákos esetek, mind a méhnyakrákban elhalálozott paciensek számában, ennek oka a szűrésrendszer hiánya, illetve a lakosság csekély egészségügyi műveltsége: gyengén informáltak, és ódzkodnak, elmulasztják a vizsgálatokat.

A betegséget a HPV vírus okozza, amelynek több mint száz csoportja ismert, egyesek szemölcsöt, papillómát okoznak, ezekkel minden bizonnyal legtöbben találkoztak már, de alapjában elmondható, hogy mindenki hordoz néhány fajta HPV vírust. A több mint száz fajtából 4-et tekintenek a legonkogénebbnek, vagyis ezek rosszindulatú szöveti elváltozást képesek okozni a méhnyak szintjén.

Szexuális úton terjedő betegségnek tekinthető a méhnyakrák is, de nem feltétlenül a testnedvek útján, bármilyen kontakt révén terjedhet, ezért az óvszer használata csak 60-70%-ban nyújt védelmet ellene. A dohányzás, a nemi élet korai elkezdése, a gyakori szexuálispartner-váltás, a fogamzásgátló hosszas szedése hozzájárul ahhoz, hogy a szervezetben jelenlevő HPV-vírus kóros elváltozást okozzon.

A betegség tünetei csak akkor jelennek meg, amikor a szövetek jelentősen roncsolódtak, továbbhaladott stádiumban van már a kór. Ilyen tünetek az aktus utáni vérzés, a kismedencei fájdalmak, hüvelyi váladékozás, később a hólyag és végbél is érintetté válhat a rák elharapózásával. Nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy mindez megelőzhető, hiszen ebben a stádiumban már nagy a baj.

Éppen ezért nagyon lényeges, hogy az évenkénti rendszeres szűrést már a nemi élet megkezdésekor el kell kezdeni, hiszen a megfertőződés időpontjától számítva 3 éven belül képes a fertőzés olyan elváltozást okozni, amely a méhnyakrák kialakulásához vezet, kezdeti stádiumban felfedezve viszont százszázalékosan gyógyítható.