Grenadiermarsch, avagy gránátos kocka

A képzeletbeli utazás nagy előnye, hogy fittyet hányva a repülő-, vonat- és autóbusztársaságoknak, néhány nap leforgása alatt visszatérhetünk Amerikából a jó öreg Európába, és Bécs utcáin sétálgathatunk.

Rokonom ugyan itt nem él, ellenben itt lakozik egy olyan barátom, kinek minőségbelileg igencsak sokat köszönhetnek az ételeim és ezek fotói. Bécs leghíresebb eledelei a Tafelspitz (főtt marhafartő), a Herrengulasch vagy fiákergulyás (omlós marhapörkölt, tükörtojás, pirított kolbász), a Knödel mit Ei (zsemlegombóc tojással, böjtösebb napokra) és az elmaradhatatlan bécsi szelet (ami egyébként Milánóból származik).

A krumplis tészta egy osztrák–magyar monarchiai örökség. Ez időben a katonák (így a gránátosok is) gyakran laskát, főzeléket kaptak, melynek oka tán az akkori államkaszában (avagy annak hiányában) kereshető. Habár a katonaságra egyértelműen a rend jellemző, egy lazább katonaszakács egy szép napon összeboronálván a maradék rántott krumplit a főtt laskával, egy új eledelt alkotott, mely akkora sikereket ért el, hogy azóta is él és virul (vagy pirul). Kezdhetjük a főzést szalonnapirítással, esetleg olajon is dinsztelhetjük a hagymát, melyen majd a kockára vágott krumpli fő. És, hogy túl sokfajta geometriai elemet ne keverjünk össze, főtt, kocka alakú laskát keverünk a kissé összetört paprikás krumplihoz.