Burgonya és disznótörvény

Pénteken a kézdivásárhelyi Atrium szállodában Adrian Nechita Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter részvételével a román mezőgazdaság prioritásai, a közös agrárpolitika (PAC), illetve az európai ökológiai paktum témákban tartottak értekezletet a Román Farmerek Klubja (RFK) szervezésében.

A burgonyatermesztés fontos kérdéseit taglaló eseményen Florian Ciolacu, az RFK elnöke köszöntötte a jelenlévőket, közöttük helyi burgonyatermelő gazdákat, Fejér László szenátort, Könczei Csaba képviselőt, Iulian Todor prefektust, a háromszéki agrárintézmények vezetőit és a tévesen polgármesternek titulált Szilveszter Szabolcsot, a céhes város alpolgármesterét, aki vette a lapot, és rövid felszólalásában „szinte polgármesternek” nevezte magát.

Becsek László, az RFK alelnöke, a Biofarm Kft. tulajdonosa köszöntőjében A burgonya országos stratégiai tervének jelentőségét hangsúlyozta, mely alapján a 2023–2029-es időszakban kell tevékenykedniük. „Ez egy hiánypótló terv, hiszen a forradalom óta efféle stratégia gyakorlatilag nem létezett”, hangsúlyozta. Adrian Oros az elmúlt év gazdasági válságáról szólt, hangsúlyozva annak a mezőgazdasági tevékenységekre gyakorolt negatív hatását, amelyet az elmúlt negyven év legnagyobb szárazsága is tetézett, majd a 2021–2027 közötti Országos Stratégiai Programról, melynek keretében 21,5 milliárd eurót fordítanak fejlesztésekre. Könczei Csaba meglátásában a háromszéki burgonyatermesztés fellendítésének alapfeltételei a szaporítóanyag-termelés, a raktárak létesítése és az öntözött területek nagyságának növelése, és ezt az őt követő felszólalók is alátámasztották.

Bár a találkozón elsődlegesen a burgonyatermesztésről esett szó, Adrian Orost a sertéspestis felszámolását célzó, disznótörvényként ismert miniszteri rendelettervezetről kérdeztük (mely a kisgazdának legtöbb öt, kizárólag hízó sertés tartását engedélyezi és azt is csak saját fogyasztásra – szerk.), pontosabban arról, hogy vajon az eredeti formájában nem éppen a kór terjedését segíti-e majd elő? „Minden termelőnek, aki kereskedelmi célból tart sertést, legyen az kicsi vagy nagy, be kell tartania bizonyos biobiztonsági előírásokat, hogy végre megszabadulhassunk a sertéspestistől”, hangsúlyozta. Arra a kérdésünkre, hogy akkor amennyiben egy gazda, aki az előírásoknak megfelelően tart öt sertést, eladhatja-e azokat, így válaszolt: „Igen, amennyiben a disznók útja követhető”.

Könczei Csabát is kérdeztük a téma kapcsán. „Örömmel hallom, hogy a miniszter finomított korábbi álláspontján. A február eleji mezőgazdasági bizottságban kértünk magyarázatot a minisztérium képviselőjétől az ügyben, és ezt vélhetően kedden kapjuk meg. A miniszteri rendelet nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és hétfőn (ma – szerk.) viszünk néhány javaslatot, amit szeretnénk, ha bekerülne a rendeletbe. Tény, hogy a disznópestis terjedését elősegítő feketekereskedelmet meg kell akadályozni, ám ez nem azt jelenti, hogy elvegyük a kisgazdától azt a jogot, hogy tartson egy kocát, malacoztasson, azt a 7–8 malacot felnevelje, majd eladja. Ennek nálunk hagyománya van, hiszen a disznónevelés komoly jövedelemforrás, és nem hagyhatjuk, hogy ettől megfosszák a székely gazdákat”, véli a képviselő.