Új plébános Zágonban

Mihály Imre személyében új plébános érkezett gyertyaszentelő Boldogasszony napján a zágoni katolikus egyházközségbe. Rövid idő alatt ő a harmadik plébános, aki a település híveit szolgálja. Az ifjú plébánost kérdeztük eddigi élményeiről.

– Hol szolgált, mielőtt Zágonba érkezett?

– 2007-ben szenteltek fel, az első évemet Gyergyóremetén töltöttem, majd Brassóban és Kolozsváron két évet, Csíkszeredában majdnem hármat, azt követően pedig Felvincre helyeztek, most pedig ide, Zágonba.

– Hogy került a községbe?

– Az érsek úr hívott fel a 2020-as év végén, hogy elvállalnám-e, mert az atya itt megbetegedett, és én persze nagy szeretettel fogadtam ezt a küldetést.

– Mi volt az első benyomása, amelyet megtapasztalt?

– Nagy szeretettel jöttem ide, és a hívek is nagyon vártak, úgy érzem, örömmel fogadtak. A célom az volt, hogy mindenkit meglátogassak, el is indultam, de közben ráébredtem, hogy mekkora fába vágtam a fejszémet. Nagy munka és feladat ez, és nem szeretnék csalódást okozni senkinek.

– Hány katolikus van jelenleg a községben?

– Átnéztem az iratokat, 180 körül, és a hat filiában összesen 281-en. Nem nagy szám, de jó csapatnak ígérkezik, azonban úgy látom a családlátogatások során, hogy ebbe nincsenek beleszámolva a gyerekek, úgyhogy ehhez még hozzáadódik 17–20 gyermek, így 200 fölé emelkedik a katolikus hívek száma. Én a kis gyerekekben látom az egyházunk jövőjét, ha őket meg tudjuk fogni, és nem hagyjuk, hogy a világ és a technológia teljesen elterelje, akkor jó úton fogunk haladni.

– Az iskolában is fog tanítani?

– Igen, kaptam két–három órát, de egészen az előkészítőtől a nyolcadikig vannak gyerekek, így ezeket az óraszámokat be kell osztanom.

– Délutáni, esetleg hétvégi hittanórákra lesz lehetőség?

– Igen, az is lesz, csak egyelőre az iskolai hittant szeretném megtartani, és azt követően, ha a helyzet megengedi, akkor külön órákat is fogunk tartani.

– Hogyan szólítja meg az egyházközség fiataljait?

– Mivel a fiatalok hiperaktívak és a multitasking jellemzi őket, így több irányból kell megközelítenem őket, viszont ehhez is segítségre lesz szükségem. Elsősorban, hogy a tanárok hívják fel a figyelmet a hittanóra fontosságára. Filmesteket szeretnék tartani, azokról beszélgetni, majd ha beindul egy folyamat, akkor komolyabb témákról is lehet beszélni, más tevékenységeknek is teret lehet adni.

– Hogyan látja, van-e valami, amin szeretne változtatni a községben?

– A változás, az mindig bennünk kezdődik. A változtatás nem mindig kell, vagy nem azonnal szükséges. Ami jól működött, azt tovább kell vinni, az, ami úgy látszik, hogy elmerült, azt ki kell húzni a mélyből, de ezeket fölfedezni nem egyszerű feladat. A bennünk lévő jó dolgokat szeretném felszínre hozni.

– Anyagiak terén hogyan áll az egyházközség?

– Anyagiak tekintetében nem állunk rosszul. Van egy tetemes erdőnk, ennek vannak költségei, de a bevételek lehetővé teszik, hogy ne terheljék tovább a híveket. Így nem kell emelni az ötvenlejes egyházi adón sem, és jut kisebb befektetésekre, beruházásokra is. A számok azt mutatják, nem lesz baj.

– Milyen beruházásokat szeretne megvalósítani?

– Templomjavításra lenne szükség, a plébánia tetőszerkezetét kell felújítani, egy új szintre is szüksége lenne az épületnek, ahol tevékenységeket lehetne szervezni. A hittanterem külső részét kellene újrafesteni, de mindent csak lépésenként.