Fruzsinát nem ” interjuhozták” meg?! A fizetésemet elcserélném az övével😎
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A fizetésbeli, pontosabban órabér tekintetében vizsgált különbség még a hivatalos állami statisztikák szerint is tetten érhető, noha azok szerint Románia Európán belül igen előkelő helyet foglal el a maga 5%-os különbségével, amely a férfi javára írandó. Vannak országok, ahol 20% fölötti ez a differencia, például Ausztriában, Németországban, Észtországban is, miközben az európai átlag 15%.
Egy 5000 fős facebook-csoportban több, jelenleg vállalkozóként megélhetést teremtő, vagy éppenséggel több munkahelyen dolgozó nő osztotta meg nézeteit és tapasztalatát a jelzett témával kapcsolatban. A hozzászólásokból az a kép kerekedik ki, hogy – ahogy 20-30 évvel ezelőtt is –, ma is sűrűn előfordul, hogy a női nemhez tartozás hátrányt jelent a munkaerőpiacon, bár ez nem mindig azt jelenti, hogy kisebb a fizetés. Egyébként a bérezési listák manapság nem nyilvánosak az alkalmazottak számára, így általában nincs is rálátásuk arra, hogy a hasonló munkakörben dolgozó kollégának mennyi a fizetése. Ez az egyik dolog, amin változtatni kellene, mondja egy csoporttag, pontosítva, hogy egy átlátható bérezési rendszernek lennie kellene minden cégen belül, különben a kevesebb tárgyalási készséggel rendelkező kollégák hátrányba kerülhetnek.
Tény, hogy Európában 1957 óta, de nálunk is törvénybe van foglalva, hogy ugyanazon munkáért ugyanannyi fizetés jár, és ez a közszférában többé-kevésbé érvényesül is, de magánszférában, ahol a szakszervezet nincs jelen, és a bérek egyéni alku eredményei, sokszor jelen vannak a különbségek, erősíti meg az előbbi nézőpontot egy szociológus.
Nyilván van ellenpélda is, az IT-szektorból jeleztek vissza pozitív gyakorlatot, ami a nők vezetési pozícióban való kiegyensúlyozott jelenlétét is jelenti, illetve korrekt fizetési rendszert. Ezt ellensúlyozza egy másik visszajelzés, mely szerint egy házaspár ugyanannál a cégnél dolgozik, s mikor a nő fizetésemelést kért, azzal utasították vissza, hogy „Hogy nézne ki, ha nagyobb fizetést adnának neki, mint a férjének?”. Ugyanez egy multinál is előfordult (hogy a férfi érzékenységére hivatkozva kisebb fizetést adtak az ott dolgozó feleségnek), holott a multiknál a női-férfi státuszok pénzben és vezetési pozíciókban is kiegyenlítettebbek sok más céghez képest, állítják a több munkakört, állást is megtapasztalt nők.
A nőket például egyes ágazatokban könnyű fizikai munkára akkor sem veszik fel, ha nyilvánvalóan bírnák – állította egy építő- és vendéglátóiparban HR-szolgáltatásokat nyújtó egyéni vállalkozó. Menetközben is esélyesebbek a nők leszakadni a férfiak bevételének színvonalától, mivel kevésbé tudnak túlórázni, ügyeleteket vállalni, de terepmunkát végezni is, noha olykor meg sem kérdezik őket, hogy vállalnak-e ilyet, eleve feltételezve, hogy nem alkalmasak a pozícióra.
Felelősségteljes vezetői állások tekintetében még inkább így van ez: a fiatal, szülés előtt álló nők, kisgyerekesek egyaránt hátrányban vannak, hiszen alapértelmezett esetben rájuk hárul a gyermeknevelés (és a háztartás) terheinek jó része – mondja Gergely Orsolya, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa. A karrierépítésben is nagy hátrány a gyermeknevelési szabadságon töltött néhány év, az ilyenkor keletkező lemaradást (mely pénzben is megmutatkozik) nagyon nehezen tudja behozni egy nő. Ha a társadalomnak fontos, hogy gyermekek szülessenek, és jól nevelkedjenek, akkor valahogy meg kellene találni a módját, hogy a nőket kompenzálják, segítsenek nekik a gyorsabb előrehaladásban – vélekedik az egyetemi oktató, aki kétgyermekes anyukaként maga is érzi a rendszerbeli hibákat.
S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a gazdaság egyes ágazataiban: IT-szektor, mérnöki tudományok, sebészet – abszolút domináns a férfiak jelenléte, míg a szociális szektorban vagy az egészségügyben az ápolói munka és annak kisebb fizetései a nőknek jutnak.
Fruzsinát nem ” interjuhozták” meg?! A fizetésemet elcserélném az övével😎
Még vagy 6 cikket írjanak!😉
Hátrányban van mindenki a nyugati fizetésekhez képest! Ott sem kell többet dolgozni és akár 10 € is adnak 1 órára!!!