Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Szabályozott az öntözés

Szabályozott az öntözés Kovászna megye

Több helyen gondot okoz, hogy a patakok, kisebb-nagyobb folyók vizét rendszertelenül, „saját szakállukra” használják öntözésre a mezőgazdasággal foglalkozók, jelentősen csökkentve ezzel a hozamukat, károsítva az élővilágot. A Kovászna Megyei Vízügyi Hatóság főmérnökét, Sándor Lászlót kérdeztük a helyi viszonyokról.

– Tapasztaltak-e a fentihez hasonló jelenséget Háromszéken?
– A patakokból, folyókból nyert víz mezőgazdasági célú felhasználása itt is „ötletszerű” volt, azonban mintegy 3-4 éve elkezdődött az a folyamat, amely bizonyos kereteket, határokat szabott az ilyen öntözésnek. Több Kézdivásárhely környéki (Csernáton, Szentkatolna, Zabola stb.) mezőgazdász, aki már rendelkezett öntözőberendezéssel, közösen rendelt tanulmányt egy szakcégtől az AgroSic Egyesületen keresztül. Ez a tanulmány meghatározta: mikor, milyen mennyiségben, milyen feltételekkel öntözhet minden gazda a saját területén. (Felmértek minden olyan parcellát, amelyet öntözni szándékoztak.) A szaktanulmányra alapozva pedig a vízügy is kibocsátott egy bizonyos engedélyt, amely a felhasználható víz mennyiségét szabályozza.

– Mi ennek az ellenőrzési metódusa?
– A gazdák kötelesek vezetni, hogy pontosan melyik napon, milyen időintervallumban öntöztek. Tudni kell, hogy az öntözővíznek alacsony az értéke (mértékegységét is ezer köbméterben szabjuk meg), ezért minden szezon végén készül összesítés, jegyzőkönyv, és törlesztik az elhasznált víz ellenértékét. Vannak olyanok is, akik nem kerültek be az említett tanulmányba, éppen a napokban voltunk a Barót-patakánál, mivel egy gazda onnan szeretne öntözni. A lépések ugyanazok: a szakcéggel kell elkészíttetnie a tanulmányt. Reméljük, előbb-utóbb mindenki ezt az utat választja, és nem kell eljutnunk odáig, hogy büntessünk a szabálytalan öntözés miatt. A vonatkozó törvény hiányossága, hogy csak a nagy rendszerekkel számol, azaz ugyanaz a folyamat, ugyanazok az akták szükségesek az öntözendő terület mértékétől függetlenül, ez pedig egy 2-3 hektáron gazdálkodó személynek bizony borsos kiadás.

– Mi történik akkor, ha gyengébb a patakok, folyók vízhozama? Korlátozzák a fogyasztást?
– Igen, pontosan meg van határozva, hogy mennyi az a minimális hozam, amelynek meg kell maradnia, és csupán az ezen felüli mennyiség használható öntözésre. Ha a patak hozama adott érték alá csökken, és többen használnák a vizet, kötelesek sorrendet felállítani, megelőzendő azt, hogy a természetes élővilág károsuljon. Mindemellett van egy úgynevezett szárazsági terv is: ha egyáltalán nincs csapadék, fokozatosan le kell állítaniuk az öntözést mind a gaz­dáknak, mind a szépmezői farmnak stb. Idén erről még nincs szó, kiegyensúlyozott volt a nyarunk csapadékmennyiség szempontjából, ugyanakkor azt tanácsolom: a háztartási fogyasztók mindenképp csatlakozzanak rá a kiépített ivóvíz- és szennyvízhálózatra, hiszen aszály idején azokra támaszkodhatnak, míg a kutak könnyebben kiszáradhatnak. 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás