A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt” – mondta Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
A kutatók az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az eredmények szerint a vizsgált időszakban a nyár hossza átlagosan 78-ról 95 napra nőtt, míg a téli időszak 76-ról 73 napra csökkent. A tavaszi napok száma 124-ről 115-re, az őszieké 87-ről 82-re esett vissza.
Ennek megfelelően a tavasz és a nyár korábban, az ősz és a tél később köszöntöttek be. A földközi-tengeri régióban és a Tibeti-fennsíkon történt a legtöbb változás az évszakok körforgásában.
A kutatók szerint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések nélkül 2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél és az átmeneti tavaszi, valamint őszi időszak hossza is tovább zsugorodik.
„Számos tanulmány kimutatta már, hogy az évszakok hosszának és kezdetének változása jelentős környezeti és egészségi kockázatokkal jár” – mutatott rá Guan. A madarak megváltoztatják vándorlási szokásaikat, a növények fejlődési szakaszai eltolódnak. A változások megzavarhatják az állatok és táplálékforrásaik összehangoltságát, felborítva az ökológiai közösségeket.
Az évszakok eltolódása a mezőgazdaságra is súlyos hatással lehet, különösen, ha a hamis korai tavasz és a késői hóviharok elpusztítják a rügyező növényeket. Az elhúzódó vegetációs időszak miatt az emberek több allergiát okozó pollent fognak belélegezni, és a betegségeket terjesztő szúnyogok egyre északabbra húzódhatnak.
A forróbb és hosszabb nyarakat rendszeresebb és intenzívebb hőhullámok, valamint erdőtüzek kísérhetik. A melegebb és rövidebb telek olyan változékonyságot idézhetnek elő, amely fagyhullámokhoz és téli viharokhoz vezethet.
(MTI)