Terepszemlét tartott Böjte atya

Amint arról beszámoltunk, szombaton a Nyergestetőt látogatta meg nevelt gyermekei társaságában Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, majd Fejér László Ödön kézdiszéki szenátor társaságában a kézdivásárhelyi minorita rendházban is terepszemlét tartott. Az atya fogja ugyanis használatba kapni a környék egyik legjelentősebb, barokk jellegű épületegyüttesét, amiben szakképzőiskolát indít.

Az erdélyi gyermekek jótevőjeként is ismert Csaba testvér Fejér László szenátor felkérésére vállalta pár évvel ezelőtt, hogy amennyiben sikerül Kézdivásárhelyen egy megfelelő épületet találni, akkor szerteágazó tevékenységét Kézdivásárhelyre is kiterjeszti. Az ötlet magva jó talajba hullt, így alakult meg pár évvel ezelőtt a Gyerekkéz Baráti Társaság, amely önkormányzati, politikai, egyházi és vállalkozói szféra képviselőit egyaránt tartalmazza, egy közös céllal: megteremteni azt a teret, ami a terveknek megfelel. A tér, illetve az ingatlan egyébként adott volt, hiszen a kantai minorita rendház épületegyüttese felújításért kiáltott már évek óta, viszont ehhez a legfontosabb dolog hiányzott: az a jelentős összeg, ami a három évszázadot megélt, földrengés és tűzvész által is jelentősen megrongált, de eleve a szegények építkezési módszerével felhúzott falak óhajtottak.

Összefogott a politikum, a vállalkozók és mindenki, aki szívügyének tekintette azt, hogy az ingatlant megmentsék és erre a nemes célra felajánlják, s bár belföldön a kopogtatás süket fülekre talált, Orbán Viktor és Magyarország kormánya segítő jobbot nyújtott, így teremtődött meg az anyagi fedezet is, a versenytárgyalást megnyerő Conico Rt. pedig mondhatni romjaiból építette újra az egyik legnagyobb hasznos alapterületű, mintegy 4400 négyzetméteres ingatlant.

Gondok persze vannak, amit terepszemléje során Csaba testvér is szóvá tett: néhány helyen a falak vizesedés jeleit mutatják, átütött a salétrom. , A sepsiszentgyörgyi cég vezetője, Szőcs Gyula mérnök-igazgató, aki a szombaton látogatáson jelen volt, az aggályokra megnyugtatóan válaszolt: olyan svájci fejlesztésű műszaki berendezések vannak a falakba beleépítve, amik a földmágnesesség elvén működnek, és bár nem látványosan, de belátható időn belül megszüntetik ezt a problémát. Nem talajvíz feltöréséről van szó, hanem az eltelt idő és a vegyes építési technika a jelenség fő okozója – magyarázta az igazgató, aki szerint az olcsónak korántsem nevezhető berendezéseknek köszönhetően megszűnik a probléma. Az épület alagsorában egyébként már az építkezés elején kialakított drénrendszer gondoskodik a vízfölösleg elvezetéséről, a labirintushoz hasonlító, kevéssel több mint egy méter magasságú rendszer kialakítása is nagy feladat volt.

Az épületben egyébként már szemmel láthatóan az utolsó simítások zajlanak: a legszebb teremben, az egykori ebédlőben továbbra is restaurálnak, az egykori stukkókat varázsolják vissza a falakra. Több teremben megkezdődött a gránitpadlózat lerakása, a padlásfeljáró lépcsőit pedig pirosló burkolótégla borítja.

Megtekintettük a vizesblokkot is, ugyanis a fürdők és mosdók egy új szárnyban kapnak helyet. Ez az üvegfalu építmény egy új toldaléka a patinás ingatlannak.

Az elképzelés az, hogy legkésőbb az év végéig megtörténik a szalagvágás a Kantában. Böjte Csaba érdeklődésünkre elmondta: élettel szeretné megtölteni az épületet. „Nagy vállalkozás felújítani ezt az ősi kolostort, átalakítani továbbképzőnek. Úgy látom, hogy itt, Háromszéken, de egész Erdélyben a vállalkozók folyamatosan keresnek munkaerőt, másfelől pedig vannak emberek, akik sehogy se jutnak munkahelyhez. Az lenne a jó, ha lenne egy olyan képzési központ, ahol az embert tényleg szakmailag és lelkileg is fel tudjuk készíteni, hogy utána a szülőföldön tudjon megmaradni erőben és egészségben. Ha globálisan nézzük világunkat, akkor azt látjuk, hogy Európából az emberek szerettek menni Egyiptomba, az arab tavasz miatt azonban szűkültek a lehetőségek. Az maradhat, hogy az emberek fedezzék fel Erdélyt, Székelyföldet, és a turizmus kapcsán sok munkahely születhet, a vendégeket pedig felkészült emberek tudják majd fogadni, legyen szó szakácsokról vagy kertészekről. Remélem, hogy amire ez az épület kész lesz, arra a programunkkal is elkészülünk, és ebben a gyönyörű épületben se csak verejtékes munka legyen, hanem annak a majdani gyümölcse, sok-sok boldogság” – summázott az atya.

Az épület felújítását szorgalmazó Fejér László szenátor hozzátette: nem csak Kézdivásárhelynek, hanem Háromszéknek, sőt, Erdélynek is egyedi pontja lesz az a nevelőközpont, amit befejezését követően Böjte Csaba fog működtetni. Annál is inkább, mert szakemberekkel tudja majd ellátni Székelyföldet – vélekedett a politikus.