Olvasói levelek

Örülök, hogy befogadtak

Örömmel olvastam Bartos Lóránt Rábólintottak a metropolisz övezetre című cikkét. Kászoni lakosként örvendek, hogy ez a társulás befogadta Kászont is a tagjai közé.

Én magam mindig is szorgalmaztam a háromszékiekkel való jó kapcsolat ápolását, és családorvosként is igyekeztem ezt tenni. Sokat segített az idők során a kézdivásárhelyi kórház a kászoni betegeken, várandós nők vizsgálatában stb. Kászonnak a várost mindig Kézdivásárhely jelentette elsősorban. A kászoni emberek lelkialkata is szerintem inkább a háromszékiekéhez áll közelebb. A Kászon vize is arrafelé folyik…

A vízről szólva megjegyzem, hogy létezett régebben egy terv, amely 1970 körül készülhetett a Kászon vizén építendő 30 m magas gátról, Szárazpataktól északra mintegy 1 km távolságra, egy 10-12 km hosszú mesterséges tavat hoztak volna létre. A tervből semmi sem lett, de szerintem más formában még számításba jöhet a Kászon vizének igénybe vétele a jövőben.

Sztojka Tamás (e-mail)

***

A tarka „magyar” interjúja

Tóth Krisztina, a Magyarországon költő és író nő, műfordító és üvegművész, aki Jókai Az aranyember c. művét kivetetné az iskolai kötelező olvasmányok közül, mert nehezen olvasható, kedvét szegi a diákoknak, no meg a műben előforduló nők ábrázolása miatt, ezt vartyogta a libernyák osztrák Falter magazinnak: hazánk mérgező ország, a magyar életminőség és az erkölcsök ma pinceszinten vannak, és eddig nem tudta (53 éves), hogy honfitársainak milyen nagy része gyűlölködő rasszista. Központosítják a hatalmat, az ország férfiközpontú, ahogy a kormányzás is, az ország pedig, miután a rendszerváltás után egy ideig Nyugat része volt, most posztszovjet befolyású terület lett. És még sok „igazságot” lapátolt országára! S a felsorolt okokból kifolyólagosan nemrég a magyar állami iskolából egy magyarországi zsidó magániskolába menekítette át a lányát. A szóban forgó hölgyemény Soros-ösztöndíjas volt 1992-ben és 1999-ben! Erről ennyit.

Dr. Toducz Endre, Mikháza