Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Kedves olvasó, engedné-e magát megműtetni egy remegő kezű sebésszel? Rábízná kocsiját egy figyelemzavaros, keményen begyógyszerezett szerelőre? Elengedné kisbabáját sétálni egy epilepsziás bébiszitterrel, aki bármikor összeeshet? Ön meg tudna fejteni egy keresztrejtvényt vesekővel vajúdás közben? Nem, semmiképpen. Hát akkor hogyan bízhatnak országokat hasonlóan egészségkárosult személyekre? Jó néhány évtizede egy író – Pierre Accoce – és egy orvos – dr. Pierre Rentchnick – bombasikerkönyvet jelentettek meg Betegek alakítják a világtörténelmet címmel. Konkrét esettanulmányok, garmada bizonyíték. Nagy szenzáció, a közönség csámcsog, parázsviták a tévében, és minden elfelejtődik, mert jön a focivébé, az Oscar-gála és a brit királyi família legújabb botránya. Ja, és újra megválasztanak néhány beteget.
Nem kell neurológusnak lenni, ha Mari néni azt látja, hogy Józsi bá’ úgy lépked, mintha hímes tojásokon járna, majd a pince lépcsőjén jobbra biceg, balra biceg és térdre hull, mint egy most született borjú, rögvest lefekteti az öreget, és hívja az egy–egy–kettőt. Nemrég Biden elnöktől láttuk az imént leírt performanszot. Már a választási kampányban elfelejtette volt szegény, hogy elnök akar lenni, nem szenátor, mégis megszavazták. Pedig, pedig. (Apropó Trumpot szidták, hogy faragatlan, nincs diplomáciai érzéke. Most Biden ukmukfuk legyilkosozza Putyint, és síri csend a CNN-től kezdve a végtelen ballib vadászmezőkön. Bidennek minden szabad, az oroszok ellen bármi mocsokság jogos).
Soha nem értettem, hogyan lehet életbevágó döntéseket hozni késő éjszakáig elnyúló parlamenti és kormányüléseken. Csipás, kiguvadt szemű, félrecsúszott nyakkendős (akár falusi lagzik meghívottjai reggel ötkor) alakok motyogják a mikrofonba: határoztunk! Na, olyan is…
Emlékeznek a hírhedt futball trénerre, Titi Teașcăra? Nos, amikor az U. Craiova a nép kedvence sikercsapat volt, Teașcă vette át az irányítást. Felsorakoztatta a gárdát, elvonult előtte, mint egy őrmester. Megállt a nagy sztár, Oblemenco előtt (Oblemenco egynyolcvanötös izompacák, Teașcă pirinyó mitugrász). – Maga kicsoda? – Tessék? Én vagyok Oblemenco, nem tudja? – Azt hittem, a csapat szakácsa. Ha nem fogy le nyolc kilót egy hónap alatt, nincs, amit itt keressen.
A labdát nem bízunk bárkire. Országokat, milliók életét viszont, eh…
Anno Jaltán is fogyatékosok döntöttek a világ sorsáról.