Húsvét a múlt század első felében

Székely Hírmondó 2021.04.01 • 00:30 0

Rendhagyó tallózó következik. Múlt század eleji lapok húsvéttal kapcsolatos cikkeiből válogattunk, elősegítendő felidézni, milyen is volt akkoriban az ünnep Kézdivásárhelyen, mivel foglalatoskodtak eleink.

Nagy lopás

Pap István kézdivásárhelyi lakos, kenyérsütő és birtokos a napokban földbirtokot vásárolt, s midőn ezt kifizetni akarta, pénzes ládájába nyúlt, meglepetéssel vette észre, hogy a pénzes tárcában volt 5200 koronányi pénzének nagy része hiányzik. Utána számítván, úgy találta, hogy 2050 koronája hiányzik, azt valaki ellopta. A gyanú cselédeire: Marti Róza, Barthos Antal, Csíki Anna és Albert Annára irányult. Jelentés folytán Boda G. rendőrkapitány bekísértette a gyanúsítottakat, s részint az ő, részint Bordás Lázár csendőrőrmester nyomozása folytán megerősödött a gyanú, hogy a nevezettek hajtották végre a lopást. Csíki Anna ugyanis bevallotta, hogy Marti Anna az ajtón levő ablakon húsvét másodnapján bemászott a pénzes ládát tartalmazó szobába, s onnan egy nagy tűrés 20 koronás bankót és több 20 koronás aranyat kihozott, s mindnyájuknak adott 1–2 db. 20 koronás pénzt. A többi gyanúsított tagad; Bartos Antal meg 13 napi gyakorlatra Brassóban van. A gyanúsítottakat szombaton d. u. átkísérték a kir. ügyészséghez, hol őket letartóztatták. A vizsgálat folyik.

(Székely Nemzet, 1905. máj. 5.)

Műsoros estély

A kézdivásárhelyi vegyes ipartársulat húsvét hétfőjén a Vigadó nagytermében jól sikerült estélyt rendezett. Az eléggé látogatott mulatságon a város kereskedő és iparos világának sok tagja jelent meg. A népzenekar nyitányát Nagy Károly nyugalmazott árvaházi igazgató tartalmas felolvasása követte. A felolvasásban az ipartestület megalakításának szükségességét érintette s nagy vonásokban annak előnyeit körvonalazta. Kedves kép volt a csupa apró gyerek által bemutatott I. Ferencz József és Erzsébet királyné a koszorú-ünnepélyen című élőkép. A szálka című vígjátékot adták elő ezután ügyes összetanulással és műkedvelőktől szokatlan jó előadásban… Végül a tűzoltó-zenekar népdalegyvelege fejezte be a műsort, amit tánc követett.

(Székely Nép, 1911. ápr. 20.)

Dalos ünnep

Lélekemelőén szép ünnepség keretében tartották meg Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Dalosszövetség II. sepsiszentgyörgyi kerületének alakuló közgyűlését… Demeter Béla elnök indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy 1927-ben versenynélküli dalos ünnepet rendez április hó 18-án, húsvét másodnapján. Paál Lajos kézdivásárhelyi ref. lelkész meghívására – minthogy a kézdivásárhelyi ref. egyházi dalárda ugyanezen a napon üli 50 éves jubileumát – elhatározza a közgyűlés, hogy ezen első kerületi dalos ünnepet Kézdivásárhelyen rendezi meg.

(Brassói Lapok, 1927. febr. 3.)

Mozi-hírek

Részletesen beszámoltunk már arról a szenzációs húsvéti programról, amelyikkel mozgószínházunk vezetősége kedveskedik a közönségének, így csak rövid összefoglalásba ismertetjük a húsvéti műsort.

Április 4-én, szombaton és 5-én, húsvét első napján, délután és este a Walzerkönig című, németül beszélő filmoperette kerül előadásra. Johan Strausz, a világhírű zeneszerző életéből vett film egyik szenzációja, hogy a darabban előforduló magyar dalbetéten kívül a teljes kísérőzenét Dajos Béla és híres jazz-zenekara szolgáltatja.

Április 6-án, húsvét másodnapjának szenzációja: egy Napóleon-film, melyben a császár csak statisztál.

(Székelyföld, 1931. ápr. 5.)

Elsietett utazás

A Székelyföldre megjöttek a gólyák. Kézdivásárhely környékén többen láttak vonuló gólyacsapatokat. A torjai erdőkben pedig még most is csont tollú madarak vannak. Szegény gólyák, elsiették az utazást!

(Magyar Nép, 1932. ápr. 9.)

Legyen meg a feltámadás!

Még böjt van, szomorú böjt! Bűnbánat fogja el a lelkeket, szorongó szívvel bánja a bűnét minden gazda, hogy szervezetlensége és nemtörődömsége miatt a „vég“ bekövetkezett. Az őszi kiállítás eszméjének volt a gyümölcse, hogy az az egy pár szürke kis ember, a kiállítás rendezői életre hívták a szunnyadozó kézdivásárhelyi Gazdakört, melynek lelkes vezetői, a földmíves nép szenvedő sorstársai húsvét második ünnepén fel akarják támasztani ennek a vidéknek meghalt mezőgazdaságát. Szerény, csendes, kisemberek, erősen bízva az emberi jóságban, a becsületességben, az utolsó kísérletet teszik meg ezen a napon.

(Székelyföld, 1933. ápr. 13.)

Sportsiker

Húsvét vasárnapján a Kézdivásárhelyi SE a brassói IAR csapatát látta vendégül, amelyet 1:0 félidő után 3:0 arányban győzött le. A KSE győzelme a brassói volt bajnokcsapat ellen nagy feltűnést keltett.

(Keleti Újság, 1933. ápr. 19.)

Kínlódó árvaház

A Háromszékmegyei Erzsébet Árvalány-nevelő intézet alapításakor, 1872-ben gondot okozott, hogy Sepsiszentgyörgyre vagy Kézdivásárhelyre tegyék-e az árvaházat. Kézdivásárhely városa és lelkes asszonyai döntötték el a vitát, hatalmas áldozatokat hozva, túlszárnyalták a versenytársat….

Rendkívül érdekes az, hogy magánkezdeményezésre és társadalmi úton a székelység szívében felállított árvaházi intézet már kezdettől fogva, mint tanerőt, görögkeleti (ortodox) lelkészt is alkalmazott Popescu Joan személyében, ortodox vallású növendékeinek nevelésére. Miből kitűnik, hogy a székelység keblére ölelte a román árvát is a sajátja mellett, s ezért a nagy jótételért semmit sem követelt tőle. Ez az önálló, ízig-vérig székely intézmény még a védtelen román apátlan-anyátlan árvákat sem akarta elmagyarosítani.

Ma, hogy fennmaradhasson, a székely-magyár társadalom filléreit gyűjtögeti az Árvaház, és minden héten húsvét–pünkösd között teadélutánokat, kultúrestélyeket rendez, melyekre, hogy valamelyes adókedvezményekben részesüljön, örökké kérvényez a minisztériumhoz. És mindig hiába kérvényez… Az árvák száma 1886-ban 56 volt, s azóta is több-kevesebb.

(Brassói Lapok, 1934. jún. 16.)

Elfogták a betörés tettesét

Beszámoltunk annak idején arról a betörésről, amelyet Kovács András kézdivásárhelyi földbirtokos házában a birtokos kocsisa, Dancs Benkő József követett el. A kocsis húsvét napján az ablakon át behatolt Kovács András házába, s egy ládából háromszázezer lej készpénzt, öt aranygyűrűt, két karperecét és egy arany fülbevalót lopott el, majd megszökött.

A feljelentés nyomán a rendőrség napokig nyomozott a betörő kocsis után, akinek még cselédkönyve se volt, majd hivatalos körözést adtak ki ellene, de sikertelenül. A megkárosított Kovács András ötezer lej jutalmat ígért a nyomravezetőnek.

Az elmúlt napokban a kézdivásárhelyi rendőrséget Tordáról értesítették, hogy egy, a körözőlevélben adott személyleírásnak mindenben megfelelő, udvar helyszéki székely ruhába öltözött egyént vettek őrizetbe. Rendőrségi kísérettel útnak is indították Kézdivásárhely felé, ott szembesíteni fogják Kovács Andrással, s az előzetes vizsgálat lefolytatása után átadják a sepsiszentgyörgyi ügyészségnek.

Hír szerint Dancsnak nemcsak ez az egy betörés terheli a lelkiismeretét. A tordai rendőrség megállapította, hogy büntetett előéletű, és különféle bűncselekményekért már három évet ült börtönben.

(Keleti Újság, 1937. máj. 22.)

Kézdivásárhelyi statisztika

Dolgos ember 15

Munkanélküli 5547

Dolgozna, ha lenne mit 2

Ágak szerint:

Fakukac 48

Borkereskedő 820

Aszfaltkoptató 4200

Polgármesterjelölt 10

Képviselőjelölt 20

Fogorvos 2