Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Kezembe került egykori, már elheverő jegyzetfüzetem. Nem csodálom, csak belenézek, mikor is, mi minden lehet benne száz oldalon. Nem akarok percig sem válogatni, csupán egyeztetni a kettőnk dolgait ennyi idő után.
Szó sincs arról, hogy az emlékeimet rostálnám. Mindössze három éve tettem le, föl, arrább, és mégis meglep. Magyar anyanyelvünk érdekességei között például egy kiemelt mondat része. „A magyar nyelv is kapjon regionális nyelvi státust.” Az idézet után három felkiáltójelem, hogy akkor is egyet értettem a folyamodvánnyal, de ma is rám ordít a zagyvalék beszéd. És követi egy másik sor: „A tisztviselők, akik a releváns nyelvekben kompetensek…” „Penetráns pankrációk miatt arattak relatív sikereket az ellenzékiek, hogy ne tudjunk olyan szimbolikus konfliktusokat generálni…”
Nem folytatom. Hátborzongató kiemelések. És mindez itthon, mármint Erdélyben és a magyarországi sajtóban kinyomtatva. És az a fájdalmasabb, hogy naponta találkozunk a sajtóban, közéletben ezzel a magyartalan magyar nyelvvel, miközben az igaziért, az igazságért, jogainkért és megmaradásunkért teszünk valamit, nem sokat.
Hívom, segítségemre siet Giuseppe Gasparo Mezzofanti olasz tudós. Jobb, igazabb, ha azt írom, vigasztalásomra tűnik föl, hogy el ne vetném örökre a jegyzetfüzetet. Mezzofanti Bolognában született 1774-ben. Teológiát végzett, az arab nyelvek egyetemi tanára volt Bolognában, a Vatikáni Egyetemi Könyvtár vezetője is. Keserédes az emlékeztetője ennek a nyelvtudós olasz csodatanárnak, bíborosnak, hogy 1849. március 15-én halt meg, a magyar szabadságharc születésnapján.
Maradván az ősi jegyzettömbnél, hadd írjam ide Mezzofanti véleményét a magyar nyelvről, anyai kincsünkről, melyet Frankl Ágoston cseh nyelvésznek mondott.: „A magyar nyelvet az összes többi elé helyezem, a göröggel és a latinnal egy sorba.” Mezzofanti 28 nyelven beszélt, értekezett elemző módon. Az összes arab nyelvet ismerte, a magyar nyelv tudós ismerője volt, s a magyar nemzet nagy tisztelője. Ezért veszem vigaszként mindezt, el ne veszíteném bizalmam népünkben, nemzetünkben, hiszen Mezzofanti máig sem egyetlen bizalmas tisztelője nemzetünknek, történelmünknek és csodálatos anyanyelvünknek.